Keletkezési körülmények:

Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. Szózat : 1836 terror, börtön.
Téma:

Himnusz: a magyar nép története, múltja-jelene-jövője. Szózat : csak a dicső múltat említi.
Cím és alcím:

Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. Szózat : a néphez szóló üzenet, felhívás.
A megszólítás, a megszemélyesítés iránya:

Himnusz: ima, dicsőítő ének - "felfelé". Szózat : minden magyarhoz szól. lelkesítő, buzdító egyenrangúság - "vízszintes".
Szerkezet:

Himnusz és Szózat : keretes.
Műfaj:

Himnusz és Szózat : óda.
Stílusuk:

Himnusz és Szózat : patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés,az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás.
Verselés:

Himnusz és Szózat : időmértékes.
Hangulat:

Himnusz: ereszkedő. Szózat : emelkedő.
Megzenésítés:

Himnusz: Erkel Ferenc,1844 (ima, fohász, templomi ének). Szózat : Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus).
Mondanivaló:

Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből - Istenhez szól.
Szózat : Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez.A múltat idézve keresi a jelen küzdelmeinek értelmét. Mindkét költőnél a múlt bemutatása történik, de a tartalom különböző. Vörösmarty visszaidézi azt, amire a jelennek a legnagyobb szüksége van (történelmi tudat nélkül nem létezik nemzeti tudat), saját kora elé a régi magyarokat állítja. Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít.