1956-ban meghal Sztálin. Ezután Hruscsov fellép a sztálinizmus ellen. Magyarországon Rákosit leváltják és Gerő Ernőt, nevezik ki. Ezzel a párton belül elégedetlenek. Nagy Imre mögött sorakoznak fel a fiatal értelmiségiek (Petőfi-kör, Irodalmi Újság).
1956. október 6-án újra eltemetik Rajk Lászlót három társával együtt. Független ifjúsági mozgalmak alakulnak. Radikális követeléseik a többpártrendszer, szovjet csapatok kivonulása, tervgazdaság módosítása, árak-bérek viszonyának megváltoztatása.

Október 23-án tüntetések zajlanak a városban, köztük a Petőfi szobornál és a Bem-téren. a diákság mellet a munkásság is a parlament elé vonul. Ledöntik a Sztálin szobrot, a Magyar Rádiónál fegyver is dördül. Gerő a rádióban ellenforradalmároknak nevezi a tüntetőket, ezután Nagy Imrét ismét miniszterelnökké választják.
Mozgósítják a szovjet csapatokat, október 25-én sortűz dördül a parlament előtt. a felkelés vidékre is kiterjed 26-án. Október 28-án Nagy Imre tűzszünetet rendel el, másnak megkezdik a szovjet csapatok a kivonulást.

Ezután megkezdődik a többpártrendszer újjáélesztése. Novemberben kilépünk a Varsói-szerződésből, koalíciós kormány alakul, és november 4-én megindul a szovjet csapatok támadása. Kádár János vezetésével a Forradalmi Munkás –Paraszt kormány alakul. Kádár a szovjet csapatokkal együtt jön Pestre. A Munkástanácsok sztrájkokat terveznek. 1957. májusában megállapodás születik a szovjet csapatok ideiglenes további tartózkodásáról.
Decemberben feloszlatják a munkástanácsokat, és kihirdetik a statáriumot: letartóztatások, terror, koncepciós perek. Céljuk a megfélemlítés és példamutatás. A perek titkosak. A megtorlás végét az 1963-as általános amnesztia zárta le.