3 és 4 feladat ?

3.fel. 1. Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 1. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi, 1865-ben gróf (Graf), 1871-ben herceg (Fürst) lett, 1890-es lemondásakor megkapta a Lauenburg hercege (Herzog) nem örökíthető címet. 1862–1871 között Poroszország miniszterelnöke, majd 1871-től a német császárság kancellárja .

2. Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837. június 20-ától, India császárnője 1876. május 1-jétől haláláig.

3. Bonaparte Napóleon (franciául: Napoléon Bonaparte, olaszul: Napoleone di Buonaparte, korzikaiul Napulione Buonaparte; Ajaccio, Korzika, Francia Királyság, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus, az Első Francia Köztársaság konzulja 1799 és 1804 között, majd a Francia Birodalom császára .

4. Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин Loudspeaker.svg kiejtése✩, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18.[2] – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet forradalmár, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934) majd titkára (1934–1953). 1941-től előbb a Népbiztosok Tanácsa, majd a Minisztertanács elnökeként miniszterelnök, 1943-tól a Szovjetunió marsallja, 1945-től generalisszimusz.

5. Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem meghatározó alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP) vezetője, kancellár 1933-tól és 1934-től Führer (vezér) elnevezéssel diktátor.


6. Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire) (Blenheim kastély), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásait irodalmi Nobel-díjjal ismerték el (1953).

4 feladat
a. II. Miklós vagy II. Nyikolaj (oroszul: Николай II), teljes nevén Nyikolaj Alekszandrovics Romanov (oroszul: Николай Александрович Романов; Szentpétervár, 1868. május 8. – Jekatyerinburg, 1918. július 17.), a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, aki 1894 és 1917 között az Orosz Birodalom utolsó cárja, hivatalos uralkodói címe szerint egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій - Imperator Vszerosszijszkij), valamint lengyel király és finn nagyherceg. 1917-ben lemondott a trónról, és ezzel Oroszországban megszűnt a monarchia. 1918-ban a bolsevikok kivégezték családjával együtt Jekatyerinburgban. 2000. augusztus 14-én az Orosz ortodox egyház szentté avatta őt és családját.


b.Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke. Szövetségese volt többek között Adolf Hitlernek és Gömbös Gyulának. Partizánok végezték ki szeretőjével együtt. Unokája, Alessandra Mussolini jelenleg az Európai Parlament képviselője az Európai Néppárt színeiben.

c.Ez a harmadik feladathoz tartozik , fel csereltem a kettot( bocsi ), ide jon a Viktoria!!!

Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, becenevén Sisi[1][2] – (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Korának legszebbnek tartott uralkodófelesége III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné mellett.

Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd. 1850-től 1859-ig osztrák belügyminiszter.Állampolgársága
osztrák
osztrák–magyar

III. Napóleon, teljes nevén Charles-Louis Napoléon Bonaparte (Párizs, 1808. április 20. – Chislehurst, London, 1873. január 9.) francia katonatiszt, politikus, 1848–1852 között a Francia Köztársaság elnöke, 1852. december 2. – 1870. szeptember 4. között a franciák császára .

Franklin Delano Roosevelt (ˈfɹæŋklɪn ˈdɛlənoʊ ˈɹoʊzəvɛlt) (New York, 1882. január 30. – Warm Springs, 1945. április 12.) amerikai politikus, az Egyesült Államok 32. elnöke, akit négy terminusra választottak meg. 1933–1945 között volt elnök, és ő volt az egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat. A 20. század egyik központi alakja volt.

Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 1. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi, 1865-ben gróf (Graf), 1871-ben herceg (Fürst) lett, 1890-es lemondásakor megkapta a Lauenburg hercege (Herzog) nem örökíthető címet. 1862–1871 között Poroszország miniszterelnöke, majd 1871-től a német császárság kancellárja (Reichskanzler). Sikerre vitte a harminckilenc német királyság, fejedelemség, városállam egyesítését. Ezt egymás közötti politikai-hatalmi ellentéteik helyett gazdasági érdekeik előtérbe helyezésével, közös vámunióval kezdte, és több regionális szövetség létrehozásával folytatta. A magát a német ajkú területek vezetőjének tartó Ausztriát diplomáciai manőverekkel izolálta, majd 1866. július 3-án a Königgrätz melletti csatában megverte. A német egységet ellenző Franciaországot 1870–1871-ben háborúban győzték le a poroszok vezette német szövetségesek és Párizs elfoglalása után, 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a német császárságot. Ezzel Poroszország királya I. Vilmos néven német birodalmi császár, Bismarck pedig a birodalom (Reich) első kancellárja lett, és maradt 1890-ig. Vezetésével a második német császárság egységes, gazdaságilag és katonailag erős nagyhatalom lett, ma is ható szociális, egészségbiztosítási és oktatási rendszerrel.