Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Redoxireakció egyenlete
FirE
kérdése
343
Sziasztok!
Itt hogy tudom az oxidációs számotmegadni? A Cl2-é ugye 0,de aztán hogy megyek tovább?mert sem az Fe-re,sem a vegyület reszet kepező Cl-re nem tudok szabályt.
2 FeCl2+Cl2=2FeCl3
Itt hogy tudom az oxidációs számotmegadni? A Cl2-é ugye 0,de aztán hogy megyek tovább?mert sem az Fe-re,sem a vegyület reszet kepező Cl-re nem tudok szabályt.
2 FeCl2+Cl2=2FeCl3
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
egyenlet, képlet, redoxireakció
egyenlet, képlet, redoxireakció
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
2
FirE
válasza
Vagy például AgNO3-ban is csak az O-ét tudom hogy -2,de mi van az N-nel és az Ag-vel?vagy ugyanez az MgSO4-el is.összetetteknél mint az Al2(SO4)3 méginkább össze vagyok zavarodva :-(
0
- Még nem érkezett komment!
kazah
megoldása
Érdemes tanulmányozni a periódusos rendszert, keresd az elektronegativitásoknál, az mindent eldönt.
A periódusos rendszerben az elektronegativitás (elektronfelvételi hajlam) balról jobbra nő, fentről lefelé csökken; így aztán a legnagyobb a fluoré, legkisebb pedig a bal alsó sarokban.
Először nézzünk kétatomos molekulákat, elemi állapotban vagy elemmolekuláknál nulla az oxidációs szám. Leírod, lerajzolod, legyen először egy egyszerű példa, HCl.
H `rightarrow` Cl
A klórnak az elektronegativitása nagyobb, jobban húzza magához az elektront (a nyíl iránya azt jelöli), a klórnak tehát -1 lesz az oxidációs száma, a hidrogénnek pedig +1.
`FeCl_2` :
Cl `leftarrow` Fe `rightarrow` Cl
A klóré továbbra is -1, ráadásul kettő van belőle, így ahhoz, hogy semleges molekulát kapjunk, a vasnak itt +2-nek kell lennie.
A `FeCl_3`-ban értelemszerűen, mivel 3 db klór húzza maga felé a 3 elektront, így itt a vasnak +3 lesz.
`AgNO_3`:
Érdemes megfigyelni, megjegyezni az összetett ionok (nitrát, szulfát stb) oxidációs számait.
Van itt nekünk egy ezüstion és egy nitrátion. A nitrátion `(NO_3^-)` így magában -1 oxidációs állapotú, így aztán az ezüstion +1 lesz.
Boncoljuk tovább:
A nitrogén és oxigén közül az oxigénnek lesz nagyobb az elektronegativitása, így neki kisebb az oxidációs száma. Ha tudod, hogy az oxigéné -2, akkor azt nem részletezem, tehát van 3 db -2 oxidációs állapotú oxigén, egy ismeretlen oxidációs számú nitrogén. Az ion össztöltése -1.
`(3*-2)+x=-1`
x = +5
A nitrogéné tehát a nitrátionban +5.
`Al_2(SO_4)_3`:
Nem kell megijedni, van itt egy pár alumíniumion, ennek biztosan kisebb az elektronegativitása, mint a szulfátionnak.
(Némely periódusos rendszer feltünteti a lehetséges oxidációs számokat is az adott elemre).
Az alumíniumé +3, `(Al^(3+))`, a szulfátioné (akár ki is számolhatjuk -2 `(SO_4^(2-))`.
Mint az előbb, egyenletként felírhatjuk, az oxigéné -2, a kéné legyen y, az iont teljes töltése -2.
`(4*-2)+y=-2`
y = +6
A szulfátionban a ként oxidációs száma tehát +6.
Innen jön az izgalmas rész, az egyenletrendezés, ez csak a bemelegítés volt.
Azt még megjegyezném, hogy nem jelenthetjük ki, hogy az oxigéné -2, inkább csak általában, van olyan vegyület is, hogy `OF_2`: itt az oxigéné +2; továbbá vannak peroxidok, szuperoxidok, melyekben az oxigén oxidációs száma -1 illetve `-1/2`.
A periódusos rendszerben az elektronegativitás (elektronfelvételi hajlam) balról jobbra nő, fentről lefelé csökken; így aztán a legnagyobb a fluoré, legkisebb pedig a bal alsó sarokban.
Először nézzünk kétatomos molekulákat, elemi állapotban vagy elemmolekuláknál nulla az oxidációs szám. Leírod, lerajzolod, legyen először egy egyszerű példa, HCl.
H `rightarrow` Cl
A klórnak az elektronegativitása nagyobb, jobban húzza magához az elektront (a nyíl iránya azt jelöli), a klórnak tehát -1 lesz az oxidációs száma, a hidrogénnek pedig +1.
`FeCl_2` :
Cl `leftarrow` Fe `rightarrow` Cl
A klóré továbbra is -1, ráadásul kettő van belőle, így ahhoz, hogy semleges molekulát kapjunk, a vasnak itt +2-nek kell lennie.
A `FeCl_3`-ban értelemszerűen, mivel 3 db klór húzza maga felé a 3 elektront, így itt a vasnak +3 lesz.
`AgNO_3`:
Érdemes megfigyelni, megjegyezni az összetett ionok (nitrát, szulfát stb) oxidációs számait.
Van itt nekünk egy ezüstion és egy nitrátion. A nitrátion `(NO_3^-)` így magában -1 oxidációs állapotú, így aztán az ezüstion +1 lesz.
Boncoljuk tovább:
A nitrogén és oxigén közül az oxigénnek lesz nagyobb az elektronegativitása, így neki kisebb az oxidációs száma. Ha tudod, hogy az oxigéné -2, akkor azt nem részletezem, tehát van 3 db -2 oxidációs állapotú oxigén, egy ismeretlen oxidációs számú nitrogén. Az ion össztöltése -1.
`(3*-2)+x=-1`
x = +5
A nitrogéné tehát a nitrátionban +5.
`Al_2(SO_4)_3`:
Nem kell megijedni, van itt egy pár alumíniumion, ennek biztosan kisebb az elektronegativitása, mint a szulfátionnak.
(Némely periódusos rendszer feltünteti a lehetséges oxidációs számokat is az adott elemre).
Az alumíniumé +3, `(Al^(3+))`, a szulfátioné (akár ki is számolhatjuk -2 `(SO_4^(2-))`.
Mint az előbb, egyenletként felírhatjuk, az oxigéné -2, a kéné legyen y, az iont teljes töltése -2.
`(4*-2)+y=-2`
y = +6
A szulfátionban a ként oxidációs száma tehát +6.
Innen jön az izgalmas rész, az egyenletrendezés, ez csak a bemelegítés volt.
Azt még megjegyezném, hogy nem jelenthetjük ki, hogy az oxigéné -2, inkább csak általában, van olyan vegyület is, hogy `OF_2`: itt az oxigéné +2; továbbá vannak peroxidok, szuperoxidok, melyekben az oxigén oxidációs száma -1 illetve `-1/2`.
1
- Még nem érkezett komment!