Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Boole Algebra

1292
Nem tudom , hogy kezdjek hozzá . Melyik tételt kellene használnom ...
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
boole, algebra, digitális, Elektrónika
0
Felsőoktatás / Matematika

Válaszok

1
Igazából minden, amit ezekhez tudni kell, itt le van írva: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/elektronika-elektrotechnika/digitalis-alaparamkorok/a-boole-algebra-szabalyai-es-alkalmazasuk/a-logikai-algebra-alaptetelei



1.
A megadott két sor teljesen ugyanaz, csak a tagok lettek más sorrendben felírva. A műveletek disztributivitása miatt a közös tagokat ki lehet emelni:

`g=bar A B (bar D + bar C +1)+ bar A D (bar C + C + B)`

Mindkét zárójelben lévő rész igaz, tehát az ÉS kapcsolatot nem befolyásolják, ezért elhagyhatók. `bar D + bar C +1 = 1`, mivel egy VAGY kapcsolat igaz, ha legalább az egyik tag igaz. `bar C + C + B=1`, mert `bar C` és `C` közül az egyik biztosan igaz, tehát a VAGY kapcsolat igaz. Tehát:

`g=bar A B + bar A D`

A legegyszerűbb alak definíció kérdése, többféle létezik. Ez a fenti a legegyszerűbb diszjunktív alak. Még egy kiemelést meg lehet tenni, és akkor megkapjuk a legegyszerűbb konjunktív alakot:

`g=bar A (B+D)`



2.
Az igazságtáblát rád bízom, számold ki a 3 változó mind a 8 értékkombinációjára a jobb és a bal oldal értékét, és nézd meg, hogy egyeznek-e.

`{:(A, B, C,\text{jobb},\text{bal}),
(0, 0, 0,\ \ ...,\ ...),
(0, 0, 1,\ \ ...,\ ...),
(0, 1, 0,\ \ ...,\ ...),
(0, 1, 1,\ \ ...,\ ...),
(1, 0, 0,\ \ ...,\ ...),
(1, 0, 1,\ \ ...,\ ...),
(1, 1, 0,\ \ ...,\ ...),
(1, 1, 1,\ \ ...,\ ...):}`

Az izgalmas feladat az algebrai bizonyítás. Nézzük az elsőt. Bővítsük ki a `BC` tagot így: `BC=BC(A + bar A)`. Világos, hogy ezzel nem változtattam meg az ÉS kapcsolatot, mivel `A+bar A = 1`. Ez az egyetlen trükk, utána már triviális az egész:

`AB+BC+bar A C``=``AB+BC(A+bar A)+bar A C``=``AB+ABC+bar A BC+ bar A C``=``AB(1+C)+bar A C (B+1)``=``AB+bar AC`

A másodiknál ha felbontjuk a zárójelet, akkor látszik, hogy ez ugyanaz, mint az első, csak a `B` és `C` változók meg vannak cserélve:

`(A+B)(bar A + C)``=``A bar A + AC + BC + bar A B``=``AC + BC + bar A B``=``AC + BC(A + bar A) + bar A B``=``AC + ABC + bar A BC + bar A B``=``AC(1+B) + bar A B (C + 1)``=``AC+ bar A B`



3.
Nézzük az elsőt:

`bar{ABC + A bar B C + bar{CD}}``=``bar{AC(B+bar B)+ bar{CD}}``=``bar{AC+ bar{CD}}``=``bar{AC}*CD``=``(bar A + bar C) CD``=``bar A CD + bar C CD``=``bar A CD`

A második pedig még egyszerűbb:

`bar{ABC + bar{CB}}``=``bar{ABC}*CB``=``(bar A+bar B+bar C)CB``=``bar A C B + bar B C B+bar C CB``=``bar A B C`
0