Olvass utána, az a legegyszerűbb.

Az enantiomerekről már biztosan hallottál, azok a tükörképi párok, ezek egymásnak tükörképei és egymással fedésbe nem hozhatók. Itt mindig van egy kiralitáscentrum, vagyis olyan szénatom, amihez négy különböző ligandum kapcsolódik. Persze lehet több kiralitáscentrum, így aztán a térizoméria lehetősége kicsit bővül, ha n darab kiralitáscentrum van, akkor `2^n` izomer lehetséges. Példa: tetróz. Itt négy lehetőség van, mert 2 kiralitáscentrum van. D-eritróz, L-eritróz, D-treóz, L-treóz. A D-eritróz és az L-eritróz enantiomer párok, a másik kettő szintén. A D-eritróz és a D-treóz viszont nem enantiomer pár, egymásnak nem tükörképe, hanem

Diasztereomer párok: tehát egymásnak nem tükörképei, szintén nem hozhatók egymással fedésbe, viszont az atomok kapcsolódási sorrendje megegyezik, összegképlet is.

A pentózoknál már kicsit bonyolódik a helyzet, itt 8 féle konformer van, ribóz, arabinóz, xilóz, lixóz, mindegyik D és L konformer. A D- és az L- ribóz tehát egymásnak enantiomer párjai, a D-ribóz és a D-arabinóz diasztereomerek.

A diasztereomer párok eltérnek fizikai és kémiai tulajdonságaikban, így könnyen elválaszthatók (pl különböző oldhatóság vagy olvadáspont, forráspont).

A hexózoknál ez a lehetőség tovább nő, 16-féle van belőlük, 8 L és 8 D.