Nem, én biztosan nem egyeznék bele emlékátalakító kezelésbe, hiszen a jó és a rossz emlékeink is része a tudatunknak. A szép emlékeknek örülünk, a rosszakból okulunk.
Például fáj, hogy édesanyám meghalt, de olyan sok nagyszerű beszélgetésünk emléke maradt velem, hogy nem szeretném elfelejteni.
Biztosan vannak olyan esetek is, amit szívesen törölne tudatából az, akit például bűncselekmény ért. Egy erőszakos emléket biztosan szeretne elfelejtene bárki. Talán ez amit kivételnek gondolnék.
Viszont olyan emlékből, amik meg sem történtek velem, abból biztosan nem kérnék még akkor sem, ha csupa szép és jó emlékkép lenne.
Nagyon veszélyes dolognak tartanám az átprogramozást. Az ember nem robot. Egyedi és megismételhetetlen.
Arra viszont törekednünk kell, hogy úgy éljünk, úgy viselkedjünk, úgy segítsünk másoknak, hogy minél több szép emlékkel tudjuk élni az életünket. z vizont csak rajtunk múllik!