Ha erős sav és bázis reakciójakor felszabaduló hőről van szó, akkor az mindig ugyanannyi, mert az ionok teljesen disszociált állapotba kerülnek, `DeltaH` = -56,5 `(kJ)/(mol)`

Az egyik adat a sav illetve bázis hígításakor fellépő hő változás, mivel a közömbösítéskor az egyik oldat hígítja a másikat.

Tudjuk hogy például a tömény kénsav hígításakor hő szabadul fel.

A másik adat a sav illetve bázis koncentrációja, ugyanis ebből oxóniumion illetve hidroxid ion koncentráció számolható.

A H₃O+ + OH- → 2 H₂O reakció (a közömbösítés során lejátszódó tényleges reakció) erősen exoterm, ennek a reakcióhője kiszámolható a sav és bázis koncentrációkból.

Az, hogy gyenge savról, bázisról beszélünk, az a közömbösítés szempontjából csak a reagáló H₃O+ és OH- ionok mennyiségétől függ (gyenge savak-bázisok esetén számolni kell a hidrolízissel.)