Károly Robert

Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között!
Az Árpád-ház kihalása után (1301) az Anjou-házból való Károly Róbert szerezte meg a hatalmat (1308-1342), aki a pápa támogatását élvezte. Legyőzte a tartományurakat, kiskirályokat (rozgonyi csata, 1312), a leghatalmasabb, Csák Máté halála után megszilárdította hatalmát az egész országban.
Új, hozzá hű bárói, előkelői (akik tisztségük után kaptak honorr birtokot) segítségével helyreállította a királyi hatalom tekintélyét. A báróknak birtokuk, jövedelmük arányában katonaságot kellett kiállítani, amelyet saját zászlójuk alatt vezettek hadba. Ez volt a bandérium, a szervezet neve banderiális hadszervezet.
Károly Róbert ugyan visszaszerezte a királyi birtokok nagy részét, mégsem elsősorban saját birtokai jövedelmeire támaszkodott, hanem a királyi jogon beszedett jövedelmekre. Ezeket regálé jövedelmeknek nevezzük: bányaregálé (urbura), nemesérc-monopólium és pénzverési jog, kapuadó, harmincadvám. Az új gazdaságpolitikát az uralkodó Nekcsei Demeter tárnokmester segítségével vezette be. A reform alapját az adta, hogy Magyarország gazdag nemesfémekben (arany, ezüst, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, - Felvidék, erdélyi bányák).

Bányaregálé:
Király bányászai kötelesek voltak a kiemelt arany 1/10, és ezüst 1/8 részét a királynak bányabérként átadni. A király a bányabér 1/3-át átengedte azoknak a földesuraknak, ahol ezek a bányák voltak. Célja az volt, hogy a birtokosok ne titkolják el a nemesfémbányát. A termelés fellendült, a király jövedelme nőtt.

Nemesérc-monopólium és pénzverési monopólium/regálé:
A kiemelt nemesfémeket a termelők, a királyi bányászok kötelesek voltak beszolgáltatni a királyi pénzverő kamarának. A kamarák cserébe pénzt adtak, de a beváltás 40-50 % hasznot hozott a kamarának. A király a nemesfémből jó minőségű, értékálló pénzt veretett: aranyforintot és ezüstdénárt. Mivel állandó pénz volt, nem cserélték évente, ezért a király elesett a „kamara haszna” jövedelemtől. Ennek pótlására bevezették a kapuadót.

Kapuadó:
Évi 18 ezüstdénárt kellett fizetni minden jobbágyporta után, vagyis minden kapu után, amin befért egy szénásszekér. A külkereskedelemben marhát, sót, fémeket és bort vittek ki, cserébe iparcikkeket, fűszereket, luxuscikkeket és fegyvert hoztak be. A gazdaságpolitika eredménye: jelentősen nőttek Károly Róbert bevételei. Károly Róbert alatt nagyon jól fejlődik a gazdaság. A lakosság eléri a 2 millió főt. A gabonatermelés mellett nagy teret hódít a szőlő és gyümölcs kertészet is. 1335-ben a lengyel - cseh - magyar király találkozott Visegrádon, ahol megegyeztek a Bécset kikerülő kereskedelmi útvonalról