Oka: Az Orosz Birodalom az 1848-as európai forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét. A cár elérkezettnek látta az időt az oroszok régi álmának megvalósítására, a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzésére. A francia Második Császárság és a Brit Birodalom viszont időszerűnek látták az orosz szárazföldi dominancia megtörését. A Szent Szövetség felbomlása után Franciaország számára ez egyúttal fontos kitörési lehetőség is volt a napóleoni háborúk óta Franciaországot többé-kevésbé folyamatosan sújtó diplomáciai elszigeteltségből. Nem véletlen, hogy a konfliktus egyik fő mozgatója III. Napóleon volt. Brit oldalról pedig megengedhetetlennek tartották a Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését. A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban így a krími háború kirobbanásához vezetett.

Résztvevők:
Orosz Birodalom
Szerb Fejedelemség
Montenegró
Bolgár Légió
görög önkéntesek
Oszmán Birodalom
Brit Birodalom
Franciaország
Szárd Királyság
Nassaui Hercegség
svájci önkéntesek
német önkéntesek
lengyel önkéntesek
olasz önkéntesek
szláv önkéntesek

Alakulása:
az brit–török–francia–szárd szövetség legyőzi az oroszokat

Párizsi béke:
I. Miklós cár elhunyt, és szeptemberben elesett Szevasztopol. Az új cár, II. Sándor hajlott a megegyezésre, be akarta fejezni a háborút. Az 1856 március 30-án megkötött párizsi békeszerződés megalázó mértékben visszaszorította Oroszország európai befolyását. A cár elvesztette a Duna torkolatvidékét, le kellett mondania a törökországi keresztények védnökségéről, s nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren.