Szia!

A az üveg 2,8 N-os súlya látszólag lecsökken 1,9 N-ra. Ez a különbség az ún. felhajtóerő, mely minden esetben megegyezik a kiszorított folyadék, vagy gáz (csak a levegőt most elhanyagoljuk) súlyával. Így tehát a tárgyunk 2,8-1,9=0,9 N súlyú petróleumot szorított ki. Persze ezzel nem vagyunk sokkal előrébb, viszont ebből kiszámolhatjuk a petróleum tömegét, ha leosztunk a gravitációs gyorsulással:
mp=Fp/g=0,9/10=0,09 kg.
A pertóleum sűrűsége pedig 800 kg/m3, azaz köbmétere 800 kg tömegű. Így pedig 0,09 kg térfogata:
V=mp/ro=0,09/800=0,0001125 m3, ami átváltva 0,1125 dm3, ami pedig 112,5 cm3.
Ennyi tehát a kiszorított petróleum térfogata, de így a test térfogata is ennyi kell legyen, hiszen az szorította ki.
Most térjünk vissza a dugó súlyára. 2,8 N, azaz a tömege kiszámolható, 0,28 kg (2,8/10), azaz 280 g.
Így pedig már kiszámolható az üveg sűrűsége, hisz a térfogata és a tömege is ismert:
ro(üveg)=280/112,5=2,49 g/cm3.

Ha pedig egy másik folyadékban 2,2 N erővel kell tartani, akkor ott csupán 2,8-2,2=0,6 N felhajtó erő lép fel, ami 0,06 kg-nak (0,6/10) felel meg (60 g), ekkora tömegű ismeretlen folyadékot szorít ki. A térfogat viszont továbbra is 112,5 cm3, így a folyadék sűrűsége:
ro(f)=60/112,5=0,533 g/cm3.