Nagy magyar költő. Nagyszalontán született. Leghíresebb műve a Toldi, Toldi estéje, Buda halála, néhány verse: Családi kör Letészem a lantot. Balladái: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Híd-avatás, a Vörös Rébék,
Élete:
Arany János 1817. március 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán. Apja, Arany György Bocskaitól kapta a nemességét. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már nem fiatalok. János leánytestvére asszony, a többi gyerek, pedig halott. A szülők mindent megadnak gyermeküknek, aki érzékeny s magába forduló lesz. Szüleitől tanul írni-olvasni. Sokat olvas: főleg a XVII-XVIII. Századi műveket. A régi magyar nyelv mélyen hat rá, később sokáig idegenkedik a nyelvújítástól és a romantikától. A szülők hamarosan rászorultak fiuk támogatására. 14 évesen segédtanító lesz. 1833 őszén beiratkozott a debreceni református kollégiumba. 1834 tavaszán elemi iskolai tanítóságot vállalt Kisújszálláson. 1835 tavaszán visszatért Debrecenbe és beállt vándorszínésznek. Társulatával Máramarosszigetig jutott, ahol álmában halottnak látta édesanyját. Otthon valóban szomorú helyzetet talált: apja megvakult, anyja, pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. A színészkaland mély nyomot hagyott benne. A Bolond Istók második énekében (1873) is felelevenítette. Színészként kedvelte meg Shakespeare-t, és ekkor figyelt fel a Bánk bánra is. Utólag a színészkalandot kitörési kísérletnek minősítette. Szalontára való visszaérkezése után a környezethez alkalmazkodást tűzte ki célul. Helybeli feleséget választott: Ercsey Juliannát. Másodjegyző lett. Lelki alkatát s költői világképét mindvégig sztoikus önmegtartóztatás jellemzi. 1842-ben Szilágyi István, a későbbi történész Szalontára kerül. Aranyt ő biztatja, Szophoklész és Shakespeare fordítására. A másodjegyző politikailag is aktivizálódik. Arany egyre nagyobb figyelmet szentel a pártviszályoknak, s Az elveszett alkotmány (1845) címmel hozzálát költői ábrázolásukhoz. A Kisfaludy Társaság vígeposz pályázatára Arany beküldi művét, s elnyeri a díjat, bár Vörösmarty csak fenntartással nevezi az ő művét a legjobbnak.
Jelentősége az irodalomban:
A romantika alkotója népies líra és epika képviselője Magyarországon. Elsősorban epikai költőnek tartotta magát, valójában lírai alkat volt, ezért epikus művei is lírai vonásokat hordoznak.
Epikai művei:
Az elveszett alkotmány:
Első elbeszélő költészetben alkotott műve, ez egy vígeposz. A Kisfaludy Társaság pályázatra írta és meg is nyerte Ez egy kortes hadjárat (választási kampány) történetet ír le. Eposzi kelléket használ benne.
Toldi:
Elbeszélő költemény 1847-ben jelent megnyomtatásban Arany e művét 1846-ban írta meg, 1847-ben, amikor megjelenik, egy csapásra híres ember lesz, Petőfi barátságát is ezzel nyeri meg. A Kisfaludy Társaság pályázatára írta, amely azt tűzte ki feladatul, hogy valamely ismert, népi történetet kell feldolgozni. Ő Ilosvai Selymes Péter Toldiját választotta ki, de az eredeti szövegből alig hagyott meg 1-2 részletet. "Átalakítja" Toldi Miklós jellemét, aki egy szinte nevetséges figura volt, ő hőssé, eszményivé tette, így fogalmazta meg: "egyszerűen nemes, erőteljes, a nép nyelvét megközelítő". Egyértelműen kitűnik a műből a szerző nevelő szándéka, a nép öntudatát akarja felébreszteni, tettre buzdít. Műfaja nagyobb elbeszélő költemény, egységes világképe van. Toldin végigfut egy másodlagos jelentés, amely a magyar nép problémáit, nehézségeit tartalmazza. A jelkép maga Miklós, és ezek a problémák sok helyen kitűnnek. Pl. a különböző kalandok során (pl.: farkas kaland), amikor látszik, hogy Miklós önmagában egy durva, paraszti, bárdolatlan jellem, amelyet nehéz leküzdenie. Van, mikor sikerrel jár, ez (pl. amikor erőt vesz magán, haragján György iránt), de még többször látjuk, hogy vagy nem sikerül ez vagy csak részben (pl. azért tudja elkerülni a testvérgyilkosságot (nemzeti vétek), mert helyette a farkasokat öli meg, rajtuk tölti ki haragját, amelyen nem tud úrrá lenni). Ez a másik vonulata a műnek, a paraszti, durva Miklós, az összenemzeti hőseszmény vitéz Miklóssal szemben. Toldinak feladata van, amely rá vár, de ő erre nehezen ébred rá, és végig fenyegeti a veszély, hogy elfelejti küldetését, nem sikerül legyőznie önmagát, és visszaszereznie a magyar nép elvesztett becsületét - a cseh megölésével. Ez a polgárosodó társadalom veszélye is, hogy hamar elfeledi küldetését, feladatát. Miklós (bika, rúd, farkas) elvesztegeti erejét, nem a céljáért küzd. Másrészt Miklós saját, őt megillető részéért is harcol, amely eredetileg is az övé volt, csak a család megfosztotta tőle - ez is párhuzamba hozható a korabeli felfogással: a jobbágyfelszabadítással (a saját jussát kapja meg). Így tulajdonképpen Miklós nagyon összetett figura, egyszerre nemes, vitézi és paraszti, durva. Az erőpróbák célja, hogy ráébredjen: cselekednie kell, de ez sok veszéllyel jár. Miklós az alulról felemelkedett legény, aki visszaszerzi a nép becsületét. Arany végig elrejti a műben a metaforikusjelentést. Népies nyelven íródott.
Toldi estéje:
1847-ben, a Toldival aratott nagy sikere után kezdte ezt a művet írni Arany, ez a Trilógia harmadik része, a Toldi szerelme második, de az csak 1879-ben íródott. Ez egy eposz formájú elégia, nagyon fontos a végén a tanulság. A Toldi estéje parabolikus jelentéssel bír: már az elején, mikor az öreg Miklós saját sírját ássa, de a követ hívására azonnal megy Budára a nemzet dicsőségének visszaállításáért. A Toldiban ezt a feladatát Miklós csak sokára, nehézségek árán érti, illetve teszi meg, itt rögtön felismeri küldetését. A mű cselekménye az idős Toldi küzdelme, győzelme, tragédiája és halála. A mű alapkonfliktusa a nemzeti kultúra a régi értékek és erkölcs, szemben a modern kultúrával, a haladással a Nyugat-Európai értékek elfogadásával. Toldi a régi értékeket, a király a Nagy Lajos és az udvar pedig az újértéket képviseli. A mű csúcspontja Toldi és Lajos király párbeszéde, de ez valójában Arany János kivetített belső konfliktusa, vívódása: a régi és az új világ ellentéte. A végső döntés nincs benne, csak sejteti: fejlődni muszáj, de meg kell őrizni a magyarságot. A mű komikus vonásait adja az, hogy az író nem áll egyik szereplő mellé sem, humorosan írja le az öreg Toldit, és az iszonyú barát mögött poroszló fegyverhordozó személyét. A főhősnek bemutatják a hibáit is, nem követendő ideál, szófukar, erkölcsös és ragaszkodik a régi időkhöz. A trilógia első és utolsó részében több eltérést is találunk: míg a Toldi egy idilli boldog képet mutat , addig a Toldi estéje szomorú hangvételű, elégiát mutat be, kétségeket ábrázol, vívásokat pesszimizmust sugároz, addig az első részben derült optimizmus van jelen. Ezt bizonyítja a cselekmények játszódása is: a harmadik rész télen, az első nyáron játszódik. A Toldinak politikai üzenete van, a nép felemelkedéséről szól, míg az utolsó részben erkölcsi kérdést tesz fel. A hős maga is változik: fiatal életerős emberből öreg, beteg aggastyánná válik, akinek tragikus vége lesz ellenben az előző szerencsés végetéréssel. DE mindkét műben szerepel a hű barát és fegyverhordozó Bence, bár a második részben már az öreg fia segíti Miklóst. A költeményekben Toldinak szintén meg kel küzdenie: az első részben a cseh, az utolsóban az olasz vitézzel, és közös a két sikertelen testvérpár is. A Toldi estéjének nyelve tömörebb, metaforikus képekben gazdagabb , de a sorfaja mindkét műnek azonos: ütemhangsúlyos, 4 ütemű, páros rímű 12-esekből állnak a nyolcsoros strófák.
Buda halála:
Egy tervezett hun trilógia első része, de a másik két rész nem készült el
Letészem a lantot:
Alapélménye a katasztrófa élmény a céltalan jelent és az éltető múltat állítja szembe. Zárt kompozíció jellemzi, hangneme elégia és óda
Nagykőrösi és öregkori balladái:
Nagykőrösi balladákban a bűn és a bűnhődés jelenik meg vagy a harc utáni tragikus halál. Fontos ezekben a lélek és allegorikus jelentésűek.
Ágnes asszony:
Lélektani ballada, a valós alap (geszti falu bolondja) kevésbé jelentős Arany a bűnhődés, a megőrülés folyamatát ábrázolja
A walesi bárdok:
Aranyt eredetileg a hazánkba látogató brit uralkodópárt dicsőítő óda írására kérték fel egyszólamú ballada, amely a walesi dalnokok helytállását méltatja az elnyomással szemben. Történelmi drámája.
Őszikék:
Az Őszikék ellenben a Nagykőrösi balladákkal az idős költő életében elkövetett hibáiról, érzéseiről, sérelmeiről szól, egyszóval magáról a költőről.
Epilógus:
Személyes, titkolt, érzés mondanivaló szólal meg benne
A tölgyek alatt
Elégikus életkép
Tamburás öregúr
Önarckép
Ha úgy érzed, hogy segítettem, akkor kérlek jelöld megoldásnak a válaszomat. Köszi!