Azok a növények, melyek termesztése során műtrágya kerül felhasználásra, a termésnek a nitrát tartalma sokkal magasabb, mint a kiegyensúlyozott tápanyag ellátást biztosító komposzttal kezelt növényeknek. Amennyiben a nitráttartalom túl magas, az bizony veszélyezteti egészségünket. A nitrát csökkenti a vér oxigén szállító képességét, valamint daganatos megbetegedéseket idézhetnek elő. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, akiknek immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy kellőképpen tudjon védekezni a magas nitrát tartalom ellen. Tény, hogy a műtrágyázás csak egyes elemeket juttat a talajba, a többi nélkülözhetetlen elem hiánya pedig a termőföld elszegényedéséhez vezet, ezáltal a termesztett növények nyomelemekben szegények lesznek. A nitrogéntartalmú műtrágyák savanyítják a talajt, ezért fontos a szakszerű alkalmazása. A foszfor tartalmú műtrágyás savanyító hatása kisebb. Mindezt a helyzetet még súlyosbítja a növényvédő szerek egészségkárosító hatása, melyek károsíthatják az idegrendszert, a hormonrendszert, fejlődési rendellenességeket okozhatnak, valamint allergiás tüneteket idéznek elő. Igaz viszont, hogy a műtrágya használatával nagyobb mennyiségű termés érhető el, de megéri? A szerves trágyák és a komposztálás lehetőségeit jobban ki kellene használni. Mindenki hallott már bioélelmiszerekről, biogazdaságról: A biokertész például csalánfőzettel védekezik a levélsárgulás ellen. A biokertész örül a gilisztának, hiszen a giliszta járatai készítésével javítja a talaj szerkezetét, a hulladékokból humuszt állít elő. A giliszta ürüléke ötször annyi nitrogént, kétszer annyi foszfort és tizenegyszer annyi káliumot tartalmaz, mint egy jó minőségű kerti föld. Kísérlettel bizonyított tény, hogy egy átjárható földréteg egyik felét műtrágyázva a giliszták átmenekültek a másik részbe.
Ha úgy érzed, hogy segített a válaszom, akkor kérlek jelöld megoldásnak.