A test közben mozog, más lesz a súlya, mintha nyugalomban lenne.

a test gyorsulása (a lejtő irányába):

a = `g*sinalpha`

a gyorsulás függőleges irányú komponense:

`a_f` = `a*sinalpha` = `g*sin^2 alpha` = 2,5 `m/s^2`

A súlyerő az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza:

A test súlya tehát:

`F_("test")` = `m*g*(1-sin^2 alpha)` = `3*10*(1-1/4)` = 22,5 N

Ehhez hozzáadva a lejtő súlyát: (ami `m_("lejtő")*g` = 50 N )

`F_ö` = `F_("test")` + `F_("lejtő")` = 50 + 22,5 = 72,5 N

b,

Ha van súrlódás, akkor a lejtő irányú gyorsulás:

a = `g*sin alpha - mu*g*cos alpha` = 5-`0.2*10*0.866` = 3,268 `m/s^2`

Ebből a függőleges irányú gyorsulás:

`a_f` = `a*sin alpha` = `3.268*0.5` = 1,634 `m/s^2`

A test súlya:

`F_("test")` = `m*(g-a_f)` = `3*(10-1.634)` = 25,098 N

`F_ö` = `F_("test")` + `F_("lejtő")` = 50 + 25,098 = 75,098 N

Ez most 90 %-ig biztos, a maradék 10 % a magyarázat, amit meghagyok a fizikusoknak

Valami ilyesmire gondoltam.