A történet egy állami gondozott gyermekről szól. Sokszor követett el hibákat, sok rossz fát tett a tűzre, de kedves, szerethető természete miatt mindenki elnéző volt vele. De amikor az osztályfőnöke rájött, hogy mindig dolgozatírásoknál hiányzik, a patrónusával történő megbeszélésre hivatkozva, a tanárnője kinyomozta, hogy nem is találkozott a felügyelőjével és az addigi összes igazolása hamisnak bizonyult, az érintett diák vidáman közölte, hogy a szakmunkás évei alatt is ezt csinálta, és soha senkinek nem jutott eszébe ellenőrizni az igazolásokat. Az osztályfőnök arra kérte, hogy gondolkodjon el a tettén és menjen másik iskolába, mert az igazolás hamisítás komoly dolog. Évekkel később kiderült, hogy ez a büntetés befolyásolta a fiatalembert abban, hogy megmutassa a világnak, hogy képes becsületesen tanulva diplomát szerezni. Mikor meglett a diplomája visszament volt osztályfőnökének megmutatni, hogy mi lett belőle.
- Tényleg igaz a közmondás, hogy hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. De jó útra tértem. Akkor, amikor másik iskolába kellett mennem, nagyon fájt, de úgy döntöttem, hogy egy új, hazugságmentes életet választok.- mondta a diák a tanárnőjének.