Első eset.

A `40 (km)/h`-val haladó vonat, amely `900Hz` frekvenciájú hangot bocsájt ki, halad a `90 (km)/h` sebességgel az első vonat felé haladó vonat felé, amely jelenleg a megfigyelő.

Adatok:
`f_0=?`
`f_s=900 Hz`
`v=340 m/s`
`v_o=90 (km)/h -> 25 m/s`
`v_s=40 (km)/h -> 100/9 m/s`

Használandó képlet:
`f_0=f_s*[(v+v_o)/(v-v_s)]`
`f_0=900Hz*[(340 m/s + 25 m/s)/(340 m/s - 100/9 m/s)]=998.82 Hz`


Második eset.

Most az észlelő vonat az, amely `100/9 m/s`-al halad, a kibocsájtó (source) vonat pedig az, amely `25 m/s`-al halad.
Az előjelek ugyan azok, hiszen még mindig egymás felé haladnak.

Az adatok:

`f_0=?`
`f_s=900 Hz`
`v=340 m/s`
`v_o=90 (km)/h -> 100/9 m/s`
`v_s=40 (km)/h -> 25 m/s`

Használandó képlet továbbra is:

`f_0=f_s*[(v+v_o)/(v-v_s)]`
`f_0=900Hz*[(340 m/s + 100/9 m/s)/(340 m/s - 25 m/s)]=1003.1746Hz`



Az általános képlet: `f_0=f_s*[(v±v_o)/(v±v_s)]`
Hogy éppen melyik előjelet kell használni, azt ellehet úgy dönteni, ha ismerjük magát a doppler effektust. Megyek a hangfelé, magasabb hangot hallok, távolodom tőle, mélyebbet hallok. Mivel osztás van, ha alul összeadás van, azaz nagyobb számmal osztok, az `f_0` kisebb lesz, ezért ezt akkor kell alkalmazni, amikor a source, a hangkibocsátó cucc távolodik tőlem. Hasonlóan, ha mondjuk én vagyok az observer, és távolodom a hangforrástól, akkor a `v_o`-t ki kell vonnom, hisz a tört tulajdonságai miatt akkor lesz kisebb az `f_0`. Hasonlóan a többi esetre is.