Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Fizika elméleti kérdések - 11

20
Gondoltam összegyűjtők különböző kérdéseket, amelyekre ha valaki tudna 1-2 mondatos választ adni, annak nagyon köszönöm! (Így később mások is megtalálhatják ezt.)

1. Két korcsolyázó ember egymással szembefordulva áll a jégen. A kisebb tömegű ellöki magától a nagyobbikat. Melyiknek lesz nagyobb a kezdősebessége, ha korcsolyájukon csúsznak? (Nem fékeznek be.) Miért?

2. Egy egydimenziós közeg egyik vége szabad, a másik rögzített. ha ebben egy állóhullám alakul ki, mit mondhatunk a végeken kialakuló esetekről?

3. Két, azonos átmérőjű és anyagú lencse van a kezünkben. A széleknél mindegyik azonos vastagságú, de az első középen vastagabb, mint a második. Melyiknek nagyobb a fókusztávolsága?

4. Mi a Michelson-féle interferométer alapötlete?

Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
fizika, elméleti, kérdések
0
Felsőoktatás / Fizika

Válaszok

1
1. A lendületmegmaradás értelmében:
-m1·v'1=m₂·v'₂
Ha m₁<m₂, akkor a fordított arányosság (szorzás) miatt v₁ > v₂.
Tehát a kisebb tömegű nagyobb sebességgel fog elindulni. Ezt is várnánk. A tehetetlenség miatt nehezebb nyugalmi helyzetéből kimozdítani a nagyobb tömegű testet.

2. Hát hogy a visszavert hullám és az "odafelemenő" hullám is fázisban van, hullámhosszuk egyenlő. Nem pontosan értem a kérdést, de itt olvashatsz róla: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ll%C3%B3hull%C3%A1m_(hang).
Vagy inkább itt, ha valami komolyabbra vágysz: https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%81ll%C3%B3hull%C3%A1mok_megfesz%C3%ADtett,_rugalmas_h%C3%BArban

3. Tulajdonképpen egy szóró és egy gyűjtő lencséről van szó.
A nem elhanyagolhatú vastagságú lencséknél figyelembe kell venni, hogy ugye a lencsén belül is törik a fény. Ha vékony, ez pici törés, de nagy vastagságnál ez azért játszik.
A fúkusztávolságot ekkor így számítsuk:
1/f = (n-1)· (1/R₁+1/R2-(n-1)·d/n·R₁·R₂)

4. Az interferométer két tükörből, valamint egy félig fényáteresztő tükörből (ún. nyalábosztó) áll, melyet a tükrök közé állítanak úgy, hogy a rá kibocsátott fénynyaláb egyik felét a mögötte elhelyezett tükörre engedje, másik felét visszaverje a másik oldalon elhelyezett tükörre. A nyalábosztó hátoldalán így két párhuzamos fénysugár lép ki, amelyek egymással interferálnak.

Amennyiben a két tükör és a nyalábosztó között a fény útja egyenlő, akkor a fény terjedési ideje a két karban pontosan megegyezik, tehát a kilépő fényhullámok azonos fázisban találkoznak, azaz az interferencia során erősítik egymást. Ha valamelyik kar hosszúsága megváltozik, akkor az interferáló nyalábok (hullámok) közötti fáziskülönbség, és ebből következően a kilépő intenzitás is megváltozik. Az interferencia mértékének ismeretében a Michelson-interferométer igen pontos távolságmérést tesz lehetővé, hiszen a fényhullámhossz 50-ed részének megfelelő távolságváltozás – ez zöld fény esetén mindössze 0,01 μm-nek felel meg – minden nehézség nélkül mérhető vele. Tehát tulajdonképpen a fáziskülönbségből az interferencia segítségével tudunk távolságot számolni.
1