Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Fizika elméleti kérdések - 8
MathOverflow
kérdése
296
Gondoltam összegyűjtők különböző kérdéseket, amelyekre ha valaki tudna 1-2 mondatos választ adni, annak nagyon köszönöm! (Így később mások is megtalálhatják ezt.)
1. Két test tömege különbözik, de mozgási energiájuk azonos. A kisebb vagy a nagyobb tömegűnek nagyobb a lendülete? Miért?
2. Mondjon egy egyszerű példát olyan mechanikai rendszerre, melynek stabil és instabil egyensúlya is van!
3. Létrehozható-e olyan fényforrás, melynek nyalábja tökéletesen párhuzamos? Miért?
4. Mit mutat meg a hullámfüggvény abszolút értékének négyzete?
1. Két test tömege különbözik, de mozgási energiájuk azonos. A kisebb vagy a nagyobb tömegűnek nagyobb a lendülete? Miért?
2. Mondjon egy egyszerű példát olyan mechanikai rendszerre, melynek stabil és instabil egyensúlya is van!
3. Létrehozható-e olyan fényforrás, melynek nyalábja tökéletesen párhuzamos? Miért?
4. Mit mutat meg a hullámfüggvény abszolút értékének négyzete?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
fizika, elméleti, kérdések
fizika, elméleti, kérdések
0
Felsőoktatás / Fizika
Válaszok
2
Sipka Gergő
{ Tanár }
megoldása
1. Csatoltam képet. Az első egyenletben az m1-et fejeztem ki, a másodikban a v2-t. Az első egyenletben látszódik, hogy egy nagy számot (v2) emelünk négyzetre, ráadásul még egy kis számmal is osszuk el. Ez egy nagy szám.
A második egyenletben egy kisszámot emelünk négyzetre, amit még ráadásul gyök alá is teszünk, tehát ez egy kis szám lesz. Tehát annak lesz nagyobb a lendülete, amelyiknek a tömege is nagyobb. Próbáld ki számokkal is.
2. Egy merev rudas pendulum. Fent is megtud állni, de akkor nagyon kis erőre is kimozdul, elkezd rezegni. Alul pedig stabil egyensúlya van, csak a grav erő hat rá, tömegközéppontja pedig súlypontja alatt van, szóval stabil.
3. Csak ha tökéletesen pontszerű fényforrásról beszélünk. Tökéletesen párhuzamos nem hozható létre soha. A végtelenben párhuzamosnak tekinthető. Ha a fényforrás mérete a vizsgált jelenségnél számításba jövő egyéb távolságokhoz képest elhanyagolható, akkor pontszerű fényforrásról beszélünk. Ha ez a távolság fényévekben mérhető, akkor igencsak párhuzamosnak tekintjük, de nem mondanám, hogy tökéletesen.
4. Valószínűségszámításban egyébként gyakran alkalmazzuk ezt az "abszolútérték-négyzet" dolgot. Ez tehát a részecske megtalálási valószínűségSŰRŰSÉGét adja meg.
A második egyenletben egy kisszámot emelünk négyzetre, amit még ráadásul gyök alá is teszünk, tehát ez egy kis szám lesz. Tehát annak lesz nagyobb a lendülete, amelyiknek a tömege is nagyobb. Próbáld ki számokkal is.
2. Egy merev rudas pendulum. Fent is megtud állni, de akkor nagyon kis erőre is kimozdul, elkezd rezegni. Alul pedig stabil egyensúlya van, csak a grav erő hat rá, tömegközéppontja pedig súlypontja alatt van, szóval stabil.
3. Csak ha tökéletesen pontszerű fényforrásról beszélünk. Tökéletesen párhuzamos nem hozható létre soha. A végtelenben párhuzamosnak tekinthető. Ha a fényforrás mérete a vizsgált jelenségnél számításba jövő egyéb távolságokhoz képest elhanyagolható, akkor pontszerű fényforrásról beszélünk. Ha ez a távolság fényévekben mérhető, akkor igencsak párhuzamosnak tekintjük, de nem mondanám, hogy tökéletesen.
4. Valószínűségszámításban egyébként gyakran alkalmazzuk ezt az "abszolútérték-négyzet" dolgot. Ez tehát a részecske megtalálási valószínűségSŰRŰSÉGét adja meg.
Módosítva: 3 éve
1
-
MathOverflow: Nagyon szépen köszönöm!
3 éve
0
