1. Melyikre jobb esni? Betonra vagy szivacsra? Az anyag szerkezete miatt az ütközés hatására az anyagban hullámok keletkeznek, amelyek továbbítják az ütközésből érkező energiát, és elosztlatják a teljes felületen. Ez a beton, vagy merev műpadló esetében nem olyan effektív, nem nagyon látjuk hullámozni a betont ha ráugrunk. Azt, hogy ez az erővel is kapcsolatban áll-e, nem csak az energiával... szerintem igen. Nyílván newton III. miatt mindkét esetben ugyan akkora erőnek kellene fellépnie, viszont mivel a szivacs jobban áttranszformálja ezt az erőt más féle mozgássá, ezért szerintem ott kisebb erőhatást érzékelünk. Mivel az m*v szorzat felírható F*t szorzatként is, úgy gondolom hogy így fizikailag is le lett vezetve, hogy jobb puha szivacsra esni az erő szempontjából.

2. Rezonancia: Amikor a gerjesztési frekvencia megegyezik a sajátfrekvenciával. Lásd: Tacoma bridge. Vagy amikor a busz ablaka a motor bizonyos fordulatszámán (frekvenciáján) elkezd rezegni. Ha azon a bizonyos frekvencián tartanánk a motort, akkor az ablak betörhet. A kristálypohár ezért törik el, amikor az opera énekes egy bizonyos frekvenciájú hangon énekel folyamatosan. (Ennek azért ennél bonyolultabb a fizikája, de ez az alap tényező).

3. Fény hullámtulajdonsága. Mindenféle optikai eszköz. Lencsék, tükrök. Minden ami kihasználja az interferenciát (interferométer) Diffrakció, diszperzió (prizma) , polraizáció. A polrizációt használja ki pl. a napszemüveged is. Légköri jelenségek mint a sarki fény, szivárvány (ott is ugye visszaverődés). Az egyes kijelzők melyek színkeverésen alapulnak.

4. Az n főkvantumszám meghatározza az En energiát, melynek nagysága pontosan megegyezik a Bohr-modell eredményével. Az l mellékkvantumszám az elektron pályájának alakjára vonatkozik. Az m mágneses kvantumszám az elektron pályájának térbeli elhelyezkedését írja le. A spin pedig az elektron mágnesesimpulzusát mutatja meg.