Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Fizika elméleti kérdések - 2
MathOverflow
kérdése
401
Gondoltam összegyűjtők különböző kérdéseket, amelyekre ha valaki tudna 1-2 mondatos választ adni, annak nagyon köszönöm! (Így később mások is megtalálhatják ezt.)
1. Ha egy test lendülete háromszorosára növekszik, hogyan változik meg eközben mozgási energiája? Miért?
2. Mi történik egy feszített húron terjedő hullámzás hullámhosszával, ha a hullámzás frekvenciáját megkétszerezzük? (Tegyük fel, hogy a kötélben a feszítőerő eközben nem változik.)
3. Miért nem láthatunk a hétköznapokban környezetünkben szabad szemmel fénnyel kapcsolatos interferenciajelenségeket?
4. Okos Tóni nagy sűrűségű anyagot akar gyártani a következő módon: Vegyünk egy normál anyagot, mondjuk szenet, majd kezdünk hozzáadni neutronokat a magjaihoz! Ezt semmi nem akadályozza meg, mert a neutront nem taszítja a mag, a magerők viszont vonzzák, így a protonszám megtartása mellett mondjuk 12-es tömegszámú szénből (6 proton + 6 neutron) 24-eset (6 proton + 18 neutron) tudunk gyártani, aminek kémiai tulajdonságai azonosak, de az atomok kb. kétszer nehezebb, mint az eredeti anyagban.
Mi a fizikai oka annak, hogy Okos Tóni módszere nem működik?
1. Ha egy test lendülete háromszorosára növekszik, hogyan változik meg eközben mozgási energiája? Miért?
2. Mi történik egy feszített húron terjedő hullámzás hullámhosszával, ha a hullámzás frekvenciáját megkétszerezzük? (Tegyük fel, hogy a kötélben a feszítőerő eközben nem változik.)
3. Miért nem láthatunk a hétköznapokban környezetünkben szabad szemmel fénnyel kapcsolatos interferenciajelenségeket?
4. Okos Tóni nagy sűrűségű anyagot akar gyártani a következő módon: Vegyünk egy normál anyagot, mondjuk szenet, majd kezdünk hozzáadni neutronokat a magjaihoz! Ezt semmi nem akadályozza meg, mert a neutront nem taszítja a mag, a magerők viszont vonzzák, így a protonszám megtartása mellett mondjuk 12-es tömegszámú szénből (6 proton + 6 neutron) 24-eset (6 proton + 18 neutron) tudunk gyártani, aminek kémiai tulajdonságai azonosak, de az atomok kb. kétszer nehezebb, mint az eredeti anyagban.
Mi a fizikai oka annak, hogy Okos Tóni módszere nem működik?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
fizika, elmélet, kérdés
fizika, elmélet, kérdés
0
Felsőoktatás / Fizika
Válaszok
1
Sipka Gergő
{ Tanár }
megoldása
1. Egy test lendülete adódik a p=m*v (vagy még jelölik I [nagy i betű]-vel is) képletből. Egy test mozgási energiáját megkapjuk az E=1/2·m·v2 képletből. Csatolok képet, hogy mit számolok. Tulajdonképpen csak át kell alakítani az E2-nél arra, hogy 1/2*p*v, így bele van foglalva, hogy háromszor akkora lett a lendület. Így a mozgási energia is háromszor akkora lesz. De akár így is ki lehet írni, így jobban látszódik, hogy első lendület, második lendület. Ugyan azt az eredményt kapjuk.
p1=m*v
p2=3*p1
E1=1/2*p1*v
E2=1/2*p2*v
E2/E1 <- mindig 3.
2. λ=c/f képlet alapján ha f a kétszerese lesz, lambda a fele lesz.
3. Valójában láthatunk, pl az útra kifolyt olajtócsákban, vagy a buborék felszínén. Az ott keletkező szép színek is interferenciajelenséggel magyarázhatóak. A fény egy része a hártya/burok külső felületéről visszaverődik, másik része megtörve behatol a lemezbe, és annak belső felületéről részben szintén visszaverődik. Ha a réteg elegendően vékony, azaz a fény hullámhosszának nagyságrendjébe esik, akkor a kétféle úton haladó fény útkülönbsége miatt interferenciajelenséget látunk. Ahhoz, hogy a – hullámvonulat időtartamához képest viszonylag hosszú – megfigyelési idő alatt látható interferencia jöjjön létre állandó fáziskülönbség szükséges! Ez – az egymástól független és rendezetlen elemi fénykibocsátások miatt – nyilvánvalóan nem teljesül. (Azért független és rendezetlen, mert a fényforrások [Nap,lámpa,stb] általában kiterjedtek).
4. Nem tudom pontosan megindokolni. Kémiai tulajdonságai azonosak, de radiokatív tulajdonságai már nem. A többlet neutronok miatt olyan magas energiaszintre kerül az atommag, hogy kilöki a neutronokat (szerintem Béta) sugárzás formájában. Ez után még jobban utána kéne néznem, de ez a tippem. Utólagos szerkesztés: bonyolult radioaktív folyamatok során a neutron protonná alakul, minek hatására egy elektron és antineutrínó keletkezik. Ez a keletkezett elektron fogja a béta sugárzás szerepét játszani. Többet olvashatsz erről itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-sug%C3%A1rz%C3%A1s
és itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/W-_%C3%A9s_Z-bozonok
felhasznált forrás: http://titan.physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/oktatas/Fiz_inf_1/levelezo/12_01.pdf
p1=m*v
p2=3*p1
E1=1/2*p1*v
E2=1/2*p2*v
E2/E1 <- mindig 3.
2. λ=c/f képlet alapján ha f a kétszerese lesz, lambda a fele lesz.
3. Valójában láthatunk, pl az útra kifolyt olajtócsákban, vagy a buborék felszínén. Az ott keletkező szép színek is interferenciajelenséggel magyarázhatóak. A fény egy része a hártya/burok külső felületéről visszaverődik, másik része megtörve behatol a lemezbe, és annak belső felületéről részben szintén visszaverődik. Ha a réteg elegendően vékony, azaz a fény hullámhosszának nagyságrendjébe esik, akkor a kétféle úton haladó fény útkülönbsége miatt interferenciajelenséget látunk. Ahhoz, hogy a – hullámvonulat időtartamához képest viszonylag hosszú – megfigyelési idő alatt látható interferencia jöjjön létre állandó fáziskülönbség szükséges! Ez – az egymástól független és rendezetlen elemi fénykibocsátások miatt – nyilvánvalóan nem teljesül. (Azért független és rendezetlen, mert a fényforrások [Nap,lámpa,stb] általában kiterjedtek).
4. Nem tudom pontosan megindokolni. Kémiai tulajdonságai azonosak, de radiokatív tulajdonságai már nem. A többlet neutronok miatt olyan magas energiaszintre kerül az atommag, hogy kilöki a neutronokat (szerintem Béta) sugárzás formájában. Ez után még jobban utána kéne néznem, de ez a tippem. Utólagos szerkesztés: bonyolult radioaktív folyamatok során a neutron protonná alakul, minek hatására egy elektron és antineutrínó keletkezik. Ez a keletkezett elektron fogja a béta sugárzás szerepét játszani. Többet olvashatsz erről itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-sug%C3%A1rz%C3%A1s
és itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/W-_%C3%A9s_Z-bozonok
felhasznált forrás: http://titan.physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/oktatas/Fiz_inf_1/levelezo/12_01.pdf
Módosítva: 3 éve
1
-
MathOverflow: Nagyon szépen köszönöm a részletes válaszokat!
3 éve
0