irtam emailba

Időbeli és helyi elhelyezés:
Az ókori Hellász Európa délkeleti részén helyezkedett el. Több nagy részre bontható:
– Balkán félsziget déli része
– Égei-tengeri szigetvilág
– Égei-tenger keleti partvidéke
Éghajlata mediterrán, vagyis nyáron, meleg télen enyhe.
Kre. előtt 2200 környékén vonulnak be a görög törzsek erre a vidékre, vagyis az Akhájok, dórok és az Ionok. a görögök Heléneknek hívták magukat. A természetes tagoltság erősítette a politikai széttagoltságot is. A Hellász sok kisebb államból állt.

Polisz és démosz:
A királyság megszűnése után új államok, városállamok, azaz poliszok alakultak. e sajátos politikai, vallási és kulturális közösség tagjai a földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkezetek.
A poliszok sajátos törvényekkel és igazgatással rendelkeztek. A legnagyobb Spárta és Athén volt.
Kezdetben királyok vezették a poliszokat, de idővel az irányítást a legnagyobb birtokkal rendelkező birtokosok vették át, az-az az arisztokraták. Ezt a hatalmi rendszert arisztokratikus köztársaságnak nevezzük. Az arisztokrácia jelentése a legjobbak.
A kézművesek, kereskedők, parasztok alkották a szabad lakosság nagyobb részét a démoszt, ami a nép megnevezése volt.

A démosz küzdelme a polgárjogért:
A városokat az Arkhónok vezették. Az Arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be. Az arisztokratikus köztársaság nem biztosított politikai jogokat a démosz számára, így a meggazdagodott kereskedők és iparosoknak sem. Ez ellentéteket hozott létre, így idővel a démosz módosabb és szegényebb része is szembe került az arisztokráciával.
A társadalmi különbségek csillapítására írásba foglalták a „szokásjogot”, ami Drakón nevéhez fűződik. Ez mellett szigorú törvényeket vezettek be, ami nem egyenrangúan bűntette az arisztokratákat és a démoszt.
Később Szolón törvényei csökkentették az ellentéteket. Eltörölte az adósrabszolgaságot, és elengedte az adósságokat.
A politikai jogok alapjává a származás helyett a vagyont tette. Létrehozta a népbíróságot. Szolón megteremtette a demokrácia, azaz a népuralom alapját.

Szolón és Peisztratosz:
Szolón után Peisztratosz szerezte meg a hatalmat és 50 évig zsarnokoskodott és bevezette a türanniszt, vagyis a zsarnoki rendszert, ő maga pedig Türanosszá vált, vagyis zsarnokká.
Kre. 508-ban a zsarnokság megszűnése után a hatalom Kleiszthenész kezébe került. Bevezette a cserépszavazást, és ezzel űzték el 10 évre azokat, akik hatalomra akartak törni. Létrehozta a 10 fülét.

Periklész kori Athén:
Politika:
Kre. V. században volt Athén fénykora, ekkor Periklész irányította a várost, aki 15 évig volt Sztratégosz, szónok, hadvezér és politikus, ez mellett több változást is bevezetett. A Sztratégoszok kivételével, mivel itt számított a szakértelem az összes tisztségviselőt és testületi tagot választás helyett sorsolták, így megnövekedett a Sztratégoszi hivatal jelentősége.
A tisztségviselők, az esküdt bírák, a népgyűlésen, és a színházban megjelenő polgárok napidíjat kaptak. Ennek jelentősége, hogy mindenki egyforma lehetőséggel vállalhatott hivatalt, de ez csökkentette a szakértelem fontosságát és létrehozta a demokráciából élő szegények rétegét.

A napidíj fizetése nem terhelte meg a gazdaságot, mivel a felszabaduló rabszolgák és bevándorlók adót fizettek, illetve a kereskedelem volt a legdinamikusabban fejlődő ágazat. Főleg bort és olajt szállítottak ki a poliszokból. A déloszi szövetség adójából is jelentős jövedelme volt a Athénnak. (A déloszi szövetség 173 görög városállam társulása volt a perzsák ellen.)

Periklészi demokrácia részei:
A NÉPGYŰLÉS, vagy is Ekleszia:
Az Eklészia a demokrácia legfontosabb intézménye, amelyen minden 20 év feletti teljes jogú athéni férfi polgár részt vehetett. Itt hozták a törvényeket, döntöttek a háborúkról és a békéről. A tisztségviselőket megválasztották, és évente 40szer üléseztek. A döntés kötelező volt és csak egy következő népgyűlésen érvényteleníthették. Sajátos feladatuk a cserépszavazás volt, amit Kleiszthenész vezetett be.

500-ak tanácsa, azaz a Bulé:
A tíz fülé 50-50 választott majd később kisorsolt vezetőjéből áll. Az egyes népgyűlések között intézi az ügyeket, így gyakrabban üléseznek, mint a népgyűlés. Feladatuk a javaslatok előkészítése a népgyűlés számára és a döntések végrehajtásának ellenőrzése.

10 SZTRATÉGOSZ:
A Sztratégosz eredetileg hadvezér, minden fülé egyet választott, később ők lesznek a polisz tényleges irányítói. Évente újraválasztották őket, és a sikeres politikusok több évig viselték a tisztséget. Ők voltak a végrehajtó hatalom.

ESKÜDT BÍRÓSÁG, vagyis Heliai:
6000 tajga volt, faladatuk az ítélkezés és tagjaikat a polgárok közül sorsolták.

Arkhón:
Jelentőségük a Kleisztenészi reformok után lecsökkent, ők korábban a poliszt irányító főtisztviselők voltak, de Kleiszthenész után a hatalmuk megszűnt. Bárki lehetett 1 évig állami fizetéssel, ezért az Areoszpagosz hatalma is lecsökkent és feladataikat az 500ak tanácsa és a Sztratégosz vette át.

Társadalom:
Athén fénykora Kre. V. században volt. Athén gazdasága és politikai csúcsán állt. Ez a Periklészi béke korszak, és egyben a kultúra virágkora os, vagyis a színház, a dráma, és a történetírás fénykora is.
Kre.Iv.-V. században a polgárok=Metoikoszok,a bevándorlók és a rabszolgák alkották Athén társadalmát.

Polgárok:
Polgárnak számított minden athéni szülőktől született szabad férfi. Ezt jogegyenlőségnek nevezzük, mert nem volt különbség az athéniak között. A polgároknak nem kellett adózniuk.

Bevándorlók:
Nem kaphatták meg a polgárjogot, de adózniuk kellet,és katonáskodniuk. mivel Athén fejlődött egyre több bevándorló érkezett, és elterjedt az iparos és kereskedő szakma/munka.

Rabszolgák:
Kialakult a klasszikus árutermelő rabszolgaság, ugyanis a gazdasági fejlőd lehetővé tette, hogy a földbirtokosok, a műhelytulajdonosok és a hajótulajdonosok rabszolgákat vásároljanak, akik a termelőmunka jelentős részét végezték, de a rabszolgák helyzete között óriási különbség volt.

Gazdaság:
Ipar: Athéni kézműves termékek messze földön híresek voltak. pf.: feketés vörös alakos vázák. Szobraikat istenekről vagy híres emberekről mintázták. Pheidiosz: Zeusz szobor; Müron: diszkoszvető. Fejlett volt a fémművesség és a bőrfeldolgozás. Fejlett építészetük műve az Akropolisz.

Kereskedelem:
Leglendületesebb gazdasági ág. Athén gazdaságában fontos szerepet tölt be a tengeri kereskedelem. Athén városállamából kivitt árucikkek: bor,olaj. Bevitt áruk: gabonafélék, rabszolgák, nyersanyagok, és olyan különlegességek, mint az elefántcsont és a szicíliai sajt.
A város szíve a piac volt azaz az AGORA.

Mezőgazdaság:
A gazdálkodás kisparaszti birtokokon folyik. Legfontosabb terményük a szőlő, az olajbogyó, a gyümölcs és a zöldségek. Juhokat, kecskéket, szamarakat, öszvéreket, és sertéseket tenyésztettek. Mivel szigetország volt kiemelten fontos volt számukra a halászat.

Athén bukása:
Kre. V században kitört a Peloponészoszi háború Spárta és Athén között, amelyben Athén súlyos vereséget szenvedett, és Spárta vette át a vezető szerepet.
Remélem tudtam segíteni ha igen fogadd el légyszi