Történelem Témazáró

1963 után kialakult a Kádár-korra jellemző "puha diktatúra":

◦fennmarad a kommunista eszme, ill. a pártállam (az MSZMP-neka ’80-as években már 900 ezer tagja volt) és Kádár teljhatalma, de nincs személyi kultusz /Újjászervezték apárt ifjúsági szervezetét is KISZ néven (14 éves kortól, kb. 1millió fiatal): kisdobosok (I-IV. o.) és úttörők (V. osztálytól)./


◦a terror is enyhül: a politikai ellenfeleket nem likvidálják, inkább"csak" ellehetetlenítik: pl. elveszíti az állását, nem utazhatkülföldre (az '56-ban feloszlatott ÁVH-t nem alakították újra; apolitikai rendőrség szerepét a Belügymin. III/III-asügyosztálya, a "belső elhárítás" végezte)



•a rendszer immár nem szólt bele az emberek magánéletébe és nem várt ellelkesedést; megelégedett azzal, ha belenyugszanak a párt uralmába(Rákosi: "aki nincs velünk, az ellenünk van" → Kádár: "aki nincsellenünk, az velünk van") - az emberek nagy része nem foglalkozott apolitikával, inkább a megélhetésével törődött


•Kádár harcot hirdetett mind a Rákosi-féle keményvonalasokkal, mind aNagy Imre-féle reformpártiakkal


•szabadabb volt a szellemi élet is:

◦a rendszer bizonyos keretek között eltűrte a bírálatot, hogy ezzelis "kiengedje a gőzt", erre példa a komédia (Hofi Géza)


◦a kultúrpolitikában (irányítója Aczél György) a "három T"politikája érvényesült (támogatott, tűrt és tiltott művek)

Részben újjáalakultak az 1948-ban megszüntett történelmi pártok (FKGP, KDNP, MSZDP), másrészt teljesen új politikai mozgalmak alakultak (MDF, SZDSZ, Fidesz).

Globalizáció alatt a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció valós és virtuális hálózatokkal kapcsolja össze a világ valamennyi országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját

6. McDonald’s, Tesco) terjedésével és egy egységes fogyasztói kultúra kialakulásával jár

A globalizáció jelentése: a fejlett nyugati technológiák, a demokratikus társadalmi berendezkedés, ami a nyugati civilizáció eredménye, elterjed az egész világon (a glóbuszon).
Pl.: ugyanazok a termékek, márkák, ételek (McDonald’s), filmek (Hollywood), zenék, technológiák (mobil, laptop, Ipod), üzletláncok (Tesco, Lidl…) elérhetők mindenütt a világon.

A leggyakrabban emlegetett hátrányok pedig az alábbiak szerint foglalhatók össze:
− A függőség és a kiszolgáltatottság növekszik, a nemzeti szuverenitás csökken;
− Korlátozottak a felzárkózási lehetőségek;
− A kultúrák egységesülése következtében a nemzeti hagyományok eltűnőben vannak;
− Nem egyenlő államok vannak a világban, a centrum országai (fejlett, nyugati államok, Kína) mellett ott vannak a periféria országai (leginkább az afrikai országok);
− A gazdaság és anyagi gazdagság van előtérben, és például a környezeti károkkal (fenntartható fejlődés) nem törődnek;
− Globális problémák alakulnak ki;
− Globális problémák megoldásának kezelése hiányos, az együttműködés kényszere ellenére az egyes országok saját érdekei a döntőek;
− Amerikanizálódás a jellemző.

4. A rossz minőségű, eladhatatlan termékek gyártása ellenére nem vállalják a bérek befagyasztását. Egy munkára több embert is alkalmaznak, és mindet ki is fizetik. A kőolaj árak drasztikus emelkedése.