1) A felhajtóerő felfelé hat, tehát csökkenti azt az erőt, amivel tartani kell. Szóval annyi a felhaktóerő, amivel kisebb erővel kell tartani: vond ki őket.
2) Ha `V` a térfogat és `ρ` a sűrűség, akkor a tömeg `m=V·ρ`. A térfogat most dm³-ben van megadva, a sűrűség meg kg/m³, ezeket csak akkor szabad összeszorozni, ha mondjuk mindkettőben m³ lenne, Tehát váltsd át a dm³-t először m³-re (ugye tudod, hogy 1 m³ = 1000 dm³), aztán szorozhatsz.
Azzal kijön a tömeg kg-ban.
Ha jól számoltál. akkor nagyon pici szám lesz. Olyan pici, amilyen könnyű kő nincs is, legfeljebb a habkő. Az úszik a vízen, lefelé kell nyomni, hogy víz alatt legyen. Ez a lenyomó erő a kérdés.

Amikor lenyomtuk, akkor hat rá 3 erő. Két erő lefelé, egy fölfelé:
- A nyomóerő lefelé, ez a kérdés, nevezzük F-nek
- A nehézségi erő lefelé: `G=m·g=...` számold ki
- A felhajtóerő felfelé: Ez akkora, mint a kiszorított víz súlya. 5 dm³ a habkő térfogata, a kő teljesen víz alatt van, tehát ennyi a kiszorított víz. Tudjuk, hogy 1 dm³ víz tömege 1 kg, súlya 10 N, most ennek az 5-szöröse a felhajtóerő: `F_"fel"=50\ N`

A két lefelé ható erő összege potosan ugyanakkora kell legyen, mint a harmadik, felfelé ható erő, mert nyugalomban van a kő:
`F+G=F_"fel"`
`F=F_"fel"-G=...` számold ki.

3) 20 dm³ merült el, ugyanennyi a kiszorított víz is. 1 dm³ súlya 10 N, akkor most a kiszorított víz súlya 200 N, ekkora a felfelé ható felhajtóerő.
E miatt az erő miatt kisebb erővel tudjuk tartani, mint a levegőben. A tartóerő:
`F=G-F_"fel`
`340\ N=G-200\ N`
`G=540\ N`
Ennyi a test súlya, akkor a tömege `m=54\ kg`.
`m=V·ρ`
`54\ kg=20\ dm^3·ρ`
Számold ki a sűrűséget ebből, `(kg)/(dm^3)` lesz a mértékegysége.

4)
A folyadékban a nyomás minden irányban ugyanakkora. Ezért az oldalnyomás megegyezik a hidrosztatikai nyomással, ami `h` mélységben:
`p=ρ·g·h`
A vÍz sűrűsége `ρ=1 (kg)/(dm^3)=1000 (kg)/(m^3)`
A mélység pedig: `3/4` részig van víz, tehát a víz magassága `3/4·4\ m=3\ m`.
Az edény aljától 1 méterre kell megadni a nyomást, ott még 2 m víz van fölötte.
Tehát `h=2\ m`
`p=1000 (kg)/(m^3)·10 m/s^2·2\ m=20000\ Pa`
(mivel minden mértékegység át lett váltva "rendes" SI egységekre (vagyis kg, m, s), nem kellett gondolkodni rajta, a nyomás szokásos mértékegysége jött ki, ami a pascal.)

5)
178 kilós golyó, jó nehéz!

Ha a súly 1780 N, de csak 1240 N kellett ahhoz, hogy megtartsuk a vízben, akkor a felhajtóerő a különbségük, 540 N:
`F_"fel"=G-F_t=1780\ N-1240\ N=540\ N`
Annyi tehát a kiszorított víz súlya. Akkor pedig a kiszorított víz tömege:
`m_"víz"=54\ kg`
A kiszorított víz térfogata pedig:
`V_"víz"=54\ dm^3`
A kiszorított víz térfogata persze megegyezik a rézgolyó térfogatával:
`V_"golyó"=54\ dm^3`

Ha tömör lenne egy ekkora rézgolyó, akkor a tömege ennyi lenne:
`m_"réz"=V_"golyó"·ρ_"réz"`
A sűrűséget át kell váltani hasonló mértékegységre, mint a térfogat is. Ha az dm³, akkor a sűrűség `(kg)/(dm^3)` legyen:
`ρ_"réz"=8.9 g/(cm^3)=8.9 (kg)/(dm^3)` (ugye tudtad, hogy `1 g/(cm^3)=1 (kg)/(dm^3)`?)
`m_"réz"=54\ dm^3·8.9 (kg)/(dm^3)=...` szorozd ki, hány kiló.

Ennek a tömör golyónak a súlya ... newton lenne (szorozd 10-zel)
Ha pont 1780-at kaptál, akkor tömör. Ha többet kaptál, vagyis ha a tömör golyó tömege nagyobb, mint a mi golyónké, akkor üreges.