Bevezetés:

Salinger művéből 65 millió példányt adtak el a világon. A könyvet több országban és amerikai államban évekre betiltották, és tragikus (ön)gyilkosságok során is összefüggésbe hozták a művet a szomorú eseményekkel.Egyes kutatók szerint optimista a regény vége, hisz a világtól, az emberektől való elidegenedés csak egy fázis Holden életében. A Zabhegyezőt kezdettől foga élesen kritizálták vulgáris nyelvezete miatt, egyes irodalomtörténészek szerint Salinger honosította meg a káromkodást az újkori irodalomban. További támadási felület volt a blaszfémia, a szexualitás ábrázolása és az alkohol propagálása.

Tárgyalás:

Holden Caulfield sem osztálytársaival, sem a tanáraival nem érteti magát, kicsapják a Pencey-i gimnáziumból. Eldönti, három napot eltölt New Yorkbana, ahol táncoslányokkal, egykori angoltanárával és egy Sunny nevű prostituálttal is találkozik – utóbbival szívesen beszélgetett volna. A strici (Maurice) végül megvereti, mert nem adott elég pénzt a „szolgáltatásért”.

Magányos, a három napot az alkohol társaságában tölti, majd hazatér, ahol Phoebe-hez, kishúgához menekül, mert csak vele tud normálisan elbeszélgetni annak naivitása miatt. Holden álmodozik, fantáziája egy olyan rozsmezőre repíti, ahol gyerekekre kell vigyáznia. Feladata, hogy a szakadék szélén mászkáló kicsiket megmentse a zuhanástól.

Befejezés: A világ elől betegségbe menekülő Holden számára a zabhegyezés bizonyul követendő példának, ez az a pozitív tartalom, mely a világban maradást indokolja. A zabhegyezés a tisztaság megőrzését jelenti, de nemcsak önmaga, hanem gyermektársai számára is.