A munkaerő lényeges szerepet játszik az ipar telepítésében. A szabad, olcsó munkaerő vonzza az ipart. A bőséges munkaerő főleg a nagy élőmunka-igényes ágazatokra (textilipar, édesipar) van hatással. Nagy szaktudású, kvalifikált munkaerőt a híradástechnikai ipar, a repülőgépgyártás, a számítógépgyártás és a vegyipari ágazatok igényelnek.
Az a földrajzi hely, amelyik jó társadalmi és műszaki infrastruktúrával rendelkezik, jobb feltételeket tud biztosítani a termelőüzemek számára.
A kormányzat és a belső jogrendszer stabilitása igen fontos kérdések. Ha kiszámíthatatlanul változtatják a minimálbért, az adókat, a vámtörvényt, a környezetvédelmi előírásokat, árfolyamokat, milliárdos hasznokat vagy károkat okozhat a gazdaság szereplőinek.
Azok az országok, ahol a korrupció mértéke jelentős, sokkal inkább a spekulatív befektetéseket vonzzák. A hosszabb távra tervező, a térség infrastruktúráját fejlesztő, végső soron az általános jólétre pozitív hatással lévő vállalatok a kiszámítható, a korrupciótól nagyrészt mentes térségeket keresnek.
A hagyomány is fontos telepítő tényező. A munkaerő alapossága („német precizitás”), pontossága, fogékonysága a társadalom évszázadok alatt kialakult normáitól is függ.
A közlekedésföldrajzi helyzet (kikötők), a szállítási lehetőségek nagymértékben befolyásolják az ipari termelést.