A régió táji-természeti adottságai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakőszén, lignit, bauxit, mangánérc stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuhapatak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdősültebb (31%). Éghajlatilag a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezőföldi alföldi jellegű térségben száraz-kontinentális, a hegységi területeken a csapadékosabb kontinentális éghajlat, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetők meg. A Duna régiót érintő szakaszának hossza 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km2) pedig mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó.