GYORSHÍREK
TUDOMÁNY
Nem béke volt, csak húszéves fegyverszünet a versailles-i szerződés
JEKI GABRIELLA2019.06.28. 21:32
Ez a cikk 337 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Négyévnyi pusztítás, véres harcok és küzdelmek után 1919. június 28-án véget ért az első világháború Versailles-ban. A győztes nagyhatalmak pontosan száz éve írták alá a háborút hivatalosan is lezáró békét Németországgal. A szerződés néhány országnak a „békét" képviselte, másoknak azonban egyfajta „diktátumot" jelentett, miközben észrevétlenül elhintette a második világháború vetőmagjait, amely húsz évvel később könyörtelenül meg is érkezett. A négy éven át tartó, mintegy tízmillió emberéletet követelő első világháború a németek vereségével ért véget, a nyugati fronton a harcoknak véget vető tűzszüneti egyezményt 1918. november 11-én a compiégne-i erdőben, egy vasúti kocsiban írták alá.

„Kinek ne száradna le a keze egy ilyen béke aláírásától?"
(Philipp Scheidemann, német kancellár)

A döntéseket az öt győztes nagyhatalom készítette elő
Majdnem fél évszázaddal a Német Birodalom kihirdetése után, Clemenceau francia elnök 1919. június 28-án revansot vett, amikor az első világháborút lezáró Párizs környéki békék egyikén, a versailles-i palota tükörcsarnokában aláírták azt a békediktátumot, amelyben Németországot jelentős területektől fosztották meg, háborús bűnösnek nyilvánították, és hatalmas jóvátétel fizetésére kötelezték.


Trianon, Versailles-i Nagy-Trianon kastélyFORRÁS: AFP/RIEGER BERTRAND
A helyzet pikantériája, hogy a legyőzött német küldöttek pont ugyanezen a helyen proklamálták birodalmukat.
A világégés négy éven át pusztított, mintegy tízmillió emberéletet követelt, ám a békeszerződés tárgyalása mindössze 50 percig tartott. Az első világháború véget ért. A tükörcsarnok közepén ott állt XV. Lajos klasszikus íróasztala, mellette XIV. Lajos emblematikus festménye.


Németország kikiáltása 1871-ben a versailles-i palotábanFORRÁS: WIKIMEDIA/1970GEMINI
Az ünnepélyes alkalmat ezenkívül azonban nem kísérte semmiféle plusz dekoráció vagy zene. A tanácskozáson összesen 32 delegáció vett részt, de a döntéseket az öt győztes nagyhatalom készítette elő, a plénum pusztán asszisztált ezekhez.

Valójában kőkemény diktátumok voltak
A vesztes központi hatalmakkal, Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Bulgáriával és Törökországgal kötendő békeszerződéseket kidolgozó konferencia már körülbelül fél évvel korábban, 1919. január 19-én kezdte meg munkáját.


A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnökFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A párizsi békekonferencián a kemény feltételeket a hosszú és kemény politikai csatározásokban megedzett Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke, a franciákat képviselő Georges Clemenceau miniszterelnök, David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke, valamint Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnök szabta.


Kezedét vette a békekonferenciaFORRÁS: UIG VIA GETTY IMAGES/UNIVERSAL HISTORY ARCHIVE
A vesztesek csak észrevételeket tehettek, ám ezeket a legtöbbször figyelembe sem vették. A kész feltételeket végül csak elfogadhatták, azaz az általuk aláírt dokumentumok formailag békeszerződések, valójában azonban kőkemény diktátumok voltak.

Meglehetősen nehezen jutottak egyetértésre
A békeszerződést megelőző tárgyalások fárasztóak és nehézkesek voltak, a felek csak igen nehezen jutottak egységes álláspontra. A dokumentum részleteit a január 18-án, Párizsban tartott békekonferencia során dolgozták ki, amiből Németországot teljes mértékben kizárták.


William Orpen: A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. június 28., a festményen ábrázolt 'Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök, és a többiek, ők szabták meg a békefeltételeket és az új államhatárokatFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A szövetséges nagyhatalmak egymás között vitatták meg az ügyet, ám meglehetősen nehezen jutottak egyetértésre.
Hogy miért? Mert mindannyian szinte teljesen másban látták az elfogadható alternatívákat. A németekkel kötendő szerződés kidolgozásakor a legnagyobb veszteségeket elszenvedő Franciaország – amelynek területén a harcok is zajlottak – legfőbb céljának Németország gazdasági, katonai és területi meggyengítését tekintette; véglegesen meg akarta szüntetni a németek jelentette fenyegetést, és gyakorlatilag az ország teljes megbénítására törekedett, hogy az ne indíthasson újra támadást ellene.


Georges Benjamin Clemenceau 1929-benFORRÁS: BUNDESARCHIV/O.ANG.
Georges Clemenceau miniszterelnök talán az 1870-es porosz-francia háború előtti időre akarta visszaforgatni az órákat. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok inkább az igazságos béke híve volt: előbbi meg kívánta őrizni nehezen kivívott státuszát, utóbbi pedig egy békés világról álmodott a Nemzetek Szövetségének megalakításával.


Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök az etnikai rendezés mellett szállt síkraFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Egyikük sem szerette volna a hatalmi egyensúly fennmaradása érdekében Franciaország túlzott megerősödését. Olaszország ugyanakkor ragaszkodott a német flotta leszereléséhez és a német gyarmatbirodalom megszüntetéséhez, miközben szerette volna az 1915-ben ígért területeket átvenni.

Elutasítottak minden felmerült ellenjavaslatot
Woodrow Wilson amerikai elnök az általa meghirdetett 14 pont érvényesítésének szándékával érkezett a tárgyalásokra, de miután az 1918-as amerikai választás után otthoni pozíciói meggyengültek, meghátrálásra kényszerült.


1918. decemberben a Hotel Crillon Párizsban, ahol a nagyhatalmak találkoztakFORRÁS: AMAZON.COM
Wilson azonban azt látta, hogy a megalázó békediktátumok nem teremtenek békét, ezért a világ biztonságosabbá tétele érdekében legalább a Népszövetség létrehozását kiharcolta, így
a Nemzetek Szövetségének egyezségokmányát belefoglalták valamennyi Párizs környéki békeszerződésbe.
Az igen kemény feltételekkel tarkított békefeltételeket a német kormány végül 1919. május 7-én kapta meg. Egyetlen pontjával sem tudtak egyetérteni. Remélem jó lesz! Ha igen fogadd el megoldásnak légyszi