A régész elsődleges kronológiai eszköze a sztratigráfia (rétegtan), amelynek lényege az, hogy az egymásra következő kultúrrétegekben a tárgyak, jelenségek sorrendisége meghatározható. Hacsak a rétegsort nem zavarta meg valamilyen természetes folyamat (pl. erózió, üledékképződés) vagy mesterséges beavatkozás (későbbi beásás), akkor a fiatalabb rétegek mindig az idősebbek fölött helyezkednek el, a rétegsorban a legalul lévő szint a legidősebb.