Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
valaki tudna nekem írni egypár gondolatot a középkori kereskedelemről, társadalomról,annak rétegeiről, a lovagokról és a céhekről, és azok szabályzatáról?
előre is nagyon-nagyon köszönöm!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Történelem
Válaszok
1
Cool
megoldása
A céhek kialakulása
Azok az iparosok, akik ugyanazon mesterséget űzték, érdekeik védelmére céhekbe tömörültek (német, 'egyesülés, egylet'). Mivel a piac szűk volt, ezért úgy védekeztek a túltermelés, az egymás közötti verseny és az idegen áruk ellen, hogy szigorúan szabályozták a termelés és az értékesítés egész folyamatát. A szerveződés alkalmas volt arra, hogy a céh egy-egy árucikk gyártását monopolizálni tudja. Ennek volt egyik jele, hogy minden eszközzel üldözték a kontárokat, azokat az iparosokat, akik nem tudtak bekerülni a céhbe, vagy máshonnan költöztek a városba. A céh biztonságot nyújtott tagjainak, mert a verseny kizárásával áruinak biztos piacot garantált.
A céh élén egy-két céhmester állt, akiket a mesterekből álló céhgyűlés választott. A céhnek lehetett közös vagyona, pénzüket és irataikat díszes ládában őrizték. A céhtagoknak szigorú vallási és erkölcsi szabályok szerint kellett élniük, ennek megszegőit a céhmesterek megbüntették. A céhek fontos feladatot kaptak a város védelmében, tagjainak veszély esetén a városfal egy megjelölt helyén kellett helytállniuk.
A céhbe nem volt könnyű bekerülni, ehhez hosszú évekig inaskodni kellett egy mesternél, majd a legény már mint segéd dolgozhatott tovább tanítójánál. Ezután a legény vándorútra kelt, városról városra járt, és idegen iparosoknál csiszolta tovább tudását. Ha hazatért, elkészítette mesterremekét, amelyet a céh vezetői bíráltak el. Ha elfogadták, akkor a legényből mester lehetett, és saját műhelyt alapíthatott – ha tudott.
A távolsági kereskedelem kialakulása
Velence felvirágzását az tette lehetővé, hogy a keresztes hadjáratok megnyitották az utat Kelet felé. Velence hajói uralták a Földközi-tenger keleti medencéjét, ezt nevezték levantei kereskedelemnek (levante, olasz, 'kelet'). Velencét a tengeri kereskedelemből élő nemesség irányította, a város élén a dózse állt (dux, latin, 'herceg'). A városállam egyre inkább köztársasági jelleget öltött, a dózsét választották - ami persze nem jelentette azt, hogy egy-egy család ne tudta volna hosszabb ideig birtokolni a címet. Velence berendezkedése volt az a minta, amelyhez szép lassan Genova és Pisa is felzárkózott, sőt vetélytársai lettek a tengeri kereskedelemben.