Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Hangtörvények

17540
Milyen hangtörvények vannak?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Ének/zene

Válaszok

4
Magánhangzótörvények:
A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:
Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótagja
Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:
Részleges hasonulás: Képzés helye szerinti részleges hasonulás, Zöngéssé válás, Zöngétlenné válás
Teljes hasonulás: Írásban jelölt, írásban jelöletlen
Összeolvadás (csak kiejtésben)
Kiesés (csak kiejtésben)
Rövidülés (csak kiejtésben)


0

A magyar nyelvben kétféle hangtörvényt különböztetünk meg egymástól. Ezek a következők:

I.) Magánhangzótörvények
II.) Mássalhangzótörvények

Mindkét csoporton belül vannak kisebb csoportok. Ezeket a csoportokat fogom a következőkben bemutatni.

Kezdjük a magánhangzótörvényekkel!

I/1 Hangrend törvénye:
A magyar nyelv jellegzetes hangépítési sajátossága a hangrendi harmónia. Ez a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban. Magas hangrendű szavakban magas magánhangzók, mély hangrendű szavakban mély magánhangzók, vegyes hangrendű szavakban pedig mély és magas magánhangzók is vannak (ezek bármely mély magánhangzók lehetnek, de magasak közül csak a „i, í, e, é”. Magas magánhangzóink: e, é, i, í, ü, ű, ö, ő. Mély magánhangzóink: a, á, o, ó, u, ú. Ezek alapján az „erdő, billentyűzet,cserép, kijelző, fénykép… stb.” szavak magas hangrendűek, az „autó, anyag, kosár, angol, tábla, szurkálódás, szurkolás… stb.” szavaink mély hangrendűek és a „disznó, számítógép, kémia, tankönyv… stb.” szavaink vegyes hangrendűek – többnyire újabb keletkezésűek vagy összetett szavak.

I/2 Illeszkedés törvénye:
szavainkban a kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek a szótőhöz (Evelinnél, Karcsinál). A háromalakú toldalékok közül az egyik magas hangrendű toldalékban ajakréses a magánhangzó (-hez), a másikban ajakkerekítéses (-höz), tehát a háromalakú toldalékok ajakműködés szerint is illeszkednek.

I/3 Hiátustörvény:
nyelvünkben elég gyakori az, ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor gyakori, hogy egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk bele (fiú [fijú], dió [dijó])


Mássalhangzó-törvények

II/1 Hasonulás:

Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban vagy szavak határán az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik. Ez többféle lehet:

a) Írásban jelölt teljes hasonulás:

· a mássalhangzóra végződő névszó + „val”, „vel”, „vá”, „vé”
Pl.: lappal, székkel
· az „ez”, „az” mutató névmáshoz bármilyen mássalhangzóval kezdődő
Pl.: ahhoz, ehhez
· ha az ige s, sz, z, dz mássalhangzóra végződik és ehhez a felszólítómód jele járul, akkor a az s, sz, z, dz mássalhangzókat kettőzni kell.
Pl.: moss, eddz, ússz

b) Írásban nem jelölt teljes hasonulás:

· „ty”, „ny”, „gy” végű névszó + a birtokos személyjel j-vel kezdődő alakja
Pl. anyja
· „gy”, „ny”, „l” végű ige + j-vel kezdődő személyrag vagy felszólító mód jele.
Pl. hagyja, éljen

c) Részleges hasonulás (írásban mindig jelöletlen):

· Zöngésség szerinti: mássalhangzóinkat két nagy csoportra osztjuk: zöngés és zöngétlen mássalhangzókra. A zöngés mássalhangzók nagy részének van zöngétlen párja. Nyelvünkben gyakori az a jelenség, hogy egy szóban egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó kerül egymás mellé. Ilyenkor a zöngés mássalhangzó zöngétlen párját ejtjük vagy a zöngétlen mássalhangzó zöngés párját: a második hang zöngésíti, vagy zöngétleníti az előtte állót
§ Zöngésíti: vasban (vazsban)
§ Zöngétleníti: tűzhet (tűszhet)

· Képzés helye szerinti: akkor jön létre, ha a mássalhangzó képzésének helye szerint egy foghang és egy ajakhang kerül egymás mellé. (színpad, angyal, szénpor) pl. az n hang képzésének helye megváltozik, ha utána ajakhang következik: m, p, b
Pl. színpad (szimpad)

II/2 Összeolvadás:

Két különböző képzésű mássalhangzó egy hanggá olvad össze; írásban nem jelöljük, csak kiejtésben érvényesül.
Pl.: barátság (cs), mulatság (cs), váltogatja (ty)

II/3 Rövidülés:

Ha egy szón belül egy hosszú mássalhangzó előtt vagy után közvetlenül egy tőle különböző mássalhangzó áll, akkor a hosszút röviden ejtjük (otthon, többre, szállni, parttal).
Pl.: hallgat, jobbra, szebbnél

II/4 Nyúlás:

A magyar nyelv jellemző sajátossága, hogy a hangsúly az első szótagra esik, ezért az itt található mássalhangzó gyakran megnyúlik ( együtt, egyes)


II/5 Mássalhangzó-kiesés:

Az egyik legegyszerűbb mássalhangzó törvényünk. Ha egy szón, szókapcsolaton belül három különböző mássalhangzó áll egymás mellett, akkor a középsőt nem ejtjük (nézd meg, mindnyájan).
2

0

A hangok egymáshoz alkalmazkodása, módosulása találkozásuk során. A magánhangzóknál a hangrendi harmónia, az illeszkedés törvénye és a hiátustörvény érvényesül. A mássalhangzóknál zöngésség szerinti részleges hasonulás, képzés szerinti részleges hasonulás, írásban jelölt teljes hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés fordul elő.
0