1/A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik. A két mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb. a 40° közé eső részét szubtrópusoknak is nevezik. Az öv nevét onnan kapta, hogy benne a fő éghajlati elemek középértékei a forró övben, illetve a hideg övben szokásosak közé esnek, mint a hogy földrajzilag is ezek között foglal helyet. Ez a köztes helyzet nem érvényes az egyes éghajlati elemek egyedi (napi) értékeire: általános szabály, hogy a mérsékelt övben ezek évszakossága és eseti ingadozása is jóval nagyobb, mint akár a hideg, akár a forró övben szokás.

A mérsékelt övi éghajlat az éghajlatok egyik alaptípusa. Az övezetben a nyugati szelek uralkodnak. Általános a négy évszak. Az évi középhőmérséklet 0–20 °C. A legmelegebb hónap középhőmérséklete 15-25 °C, a leghidegebbé -5 – -10 °C.

2.A légtömegek osztályozása
Alapvetően hideg és meleg, illetve nedves és száraz légtömegeket különböztetünk meg. E tulajdonságok kombinációja alapján négyféle légtömeget különíthetünk el: meleg, száraz légtömeg; meleg, nedves légtömeg; hideg, száraz légtömeg és hideg, nedves légtömeg. Ha egy adott terület fölé az évszaknak megfelelő hőmérsékletnél hidegebb légtömeg érkezik, akkor hideg légtömegről, ha pedig melegebb, akkor meleg légtömegről beszélünk.
Ezen alapvető felosztás mellett származási helyük szerint csoportosítjuk a légtömegeket.
Közép–Európa, így Magyarország felett is az alábbi légtömegek jelenhetnek meg: sarkvidéki légtömeg, mérsékelt övi tengeri légtömeg, mérsékelt övi szárazföldi légtömeg, szubtrópusi légtömeg.


Fronttípusok
Hidegfront
Ha a frontfelület a meleg levegő felé mozdul el, azaz a hideg levegő aktív, akkor hidegfrontról beszélünk.

Melegfront
Ha fordított a helyzet, azaz a meleg levegő hódít teret a hideg rovására, akkor melegfrontról van szó.
A térhódítás nem feltétlenül azt jelenti, hogy az egyik légtömeg kiszorítja valahonnét a másikat, hanem azt is érthetjük alatta, hogy az egyik levegőtömeg a másik hatására „áthidegül”, illetve „átmelegszik”.

Okklúziós front
Van úgy, hogy a vízszintes irányban gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot és a két front egybeolvad. Ez a jelenség mérsékelt övi ciklonokban gyakran előfordul.

Veszteglő front
Két oldalán a légtömegekben csekély a légmozgás, ezért a front helyzete többé–kevésbé változatlan.


Melegfront
Melegfront
Hidegfront
Hidegfront
Frontok
Az eltérő tulajdonságú légtömegek mozgásuk során találkozhatnak egymással. A találkozásnál a két légtömeget frontfelület választja el egymástól. A frontfelület nem vastagság nélküli sík felület, hanem párszáz méter, esetleg pár kilométer vastagságú levegőtömeg, ahol a fizikai jellemzők hirtelen megváltoznak.

3.Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része. Ma általában szuperkontinensnek tartják (lásd még: Eurázsia), amely két különálló kontinenst foglal magába: Észak-Amerikát (ezen belül Közép-Amerikát és a Karibi-szigeteket) és Dél-Amerikát. Amerikát a 15. századi felfedezése óta Újvilágnak is nevezik az európaiak.
4.Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km),[1] átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.


Cono de Arita, Salta (Argentína)
Az Andok a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.❤❤❤❤❤❤❤❤❤