Az alábbi oldalakon minden lényegeset megtalálsz. Ajánlom a továbbiakban az egyetemek oldalát böngészni, mert ott sok hasznos információt lehet találni mindenféle témában.

https://sportszertar.wordpress.com/roplabda_szabalyok/
https://people.inf.elte.hu/beauabi/web1_bead/szabalyok.html
https://erettsegizz.org/testneveles/a-roplabda-szabalyai/

A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól egy magas hálóval elválasztott csapat játszik egy labdával, amit főleg kézzel és karral (ritkábban más testrészekkel) érintve tartanak mozgásban a pálya légterében. Mindkét csapat háromszor érintheti meg a labdát (ebből a szempontból a sáncérintés nem számít), mielőtt továbbítja azt a másik térfélre. Pontot a következő helyzetek érnek: ha a labda földet ér az ellenfél térfelén, ha valamelyik csapat a vonalon kívülre üti a labdát, ha az ellenfél hibázik (büntetésben részesül), vagy ha a labda fennakad a hálón. A röplabda igen aktív sport, különösen alkalmas rugalmas, gyors feladatok gyakorlására. Fejleszti a szem-kéz-koordinációt és az önuralmat is (ami ahhoz szükséges, hogy ne térjünk ki a felénk közeledő tárgyak – ez esetben a labda – útjából).
A pálya mérete 9×18 méter. A pályát két részre osztja egy 9,5×1 méter méretű háló, amelynek a teteje férfiaknál 2,43, nőknél 2,24 méter magasan van. (Ez eltérő lehet a kezdők és a veterán játékosok mérkőzésein). A pályán a hálóval párhuzamosan, attól 3 méterre mindkét térfélen van egy vonal, a támadóvonal (hármas vonal).

Ha egy csapat elnyerte a szerválás jogát, akkor forgás következik. A csapat tagjai az óramutató járása szerinti irányban forognak. Amennyiben a forgás következtében egy adott pozícióba kedvezőtlen adottságú játékos kerül, azt lecserélhetik a liberóval, de akár más játékossal is. Cserélni azonban játszmánkét („szettenként”) csak hatszor lehet, ám ebbe a liberó cseréje nem számít bele.

A labda bőrből vagy műbőrből készül. Az FIVB szabályai szerint körmérete 65–67 cm, súlya 260–280 g, és a labda belsejében uralkodó nyomás 0,30–0,325 kg/cm².
A játszma
Egy csapat hat kezdő játékosból, öt cserejátékosból és egy liberóból áll. Utóbbi – a nyitás kivételével – tetszés szerinti posztra cserélhető, de alapjában védekező specialista. Érmefeldobással választják ki, hogy melyik csapat kezd. Az adogató csapat játékosa a levegőbe dobja a labdát, és megpróbálja úgy megütni, hogy az ellenfél területén landoljon. Az ellenfél játékosai legfeljebb háromszor érinthetik a labdát, mielőtt visszajuttatják a másik oldalra (az érintésbe a sáncolás nem számít bele). A labdamenet ily módon a következő mozzanatok sorozatából áll: fogadás, feladás, ütés. A visszaütést az ellenfél felugró játékosai sáncolással (tenyérrel, karral) igyekeznek megakadályozni. A labda birtokában levő csapat a támadó fél. Így folytatódik a játék, amíg a labda le nem esik, el nem akad a hálóban, valaki nem hibázik vagy szabálytalankodik. A mérkőzés három nyert játszmáig tart. Egy játszma megnyeréséhez – legalább két pont különbséggel – 25 pontot kell szerezni. Ha a két pont különbség eddig nem alakul ki, akkor tovább folytatják. Amennyiben döntő, azaz ötödik játszmára is sor kerül, ott 15 pont is elég a győzelemhez.

Strandröplabdánál nagyjából hasonlóak a szabályok, de itt egy csapatot két játékos alkot, csere nincs. A játékot homokborítású pályán játsszák, mérete 8×16 m. A játszmánként elérendő pontszám itt 21, az esetleges harmadik (döntő) játszmában 15. A játszmák közben többször is van térfélcsere.
Szabályok
Nyitni csak az alapvonal mögül lehet, a nyitózónából, egy kézzel.
Hárman az első zónában, hárman a hátsó zónában helyezkednek el.
Ha egy csapat megszerezte a nyitás jogát, játékosai az óramutató járásával megegyezően egy hellyel elforognak.
A nyitást a nyitóhelyre került játékos végzi.
A labdamenet nyitással kezdődik.
A csapat pontot szerez, ha sikeresen az ellenfél talajára juttatja a labdát, ha az ellenfél hibát követ el vagy az ellenfél büntetésben részesül.
Minden csapatnak legfeljebb három labdaérintési joga van.
Egy játékos nem érhet egymás után kétszer a labdába.
Ha a nyitó csapat nyerte a labdamenetet, akkor 1 pontot kap és újra nyithat.
A játék mindig addig folyik, amíg valamelyik csapat nem hibázik.
Hibák, szabálytalanságok:

Leesik a térfelükön a labda.
A labdát a pályán kívülre helyezik, ahol az leesik.
Nem sikerül áttenni a labdát, megakad a hálóban.
Szabálytalan érintést hajt végre (például „kettős-érintés”).
Valamelyik játékos hozzáér a hálóhoz vagy átlép alatta.
A labda a pályán kívül vagy a támadó csapat térfelén ér talajt, a háló alatt megy át, vagy érinti a háló antennáit.
A csapat háromnál többször érinti a labdát, vagy egy játékos kétszer egymás után.
Túl sokáig érintkezik a játékos a labdával („tapad” a labda).
A játékos hozzáér a háló szalagjához, amikor a csapatánál van a labda.
Nem sikerül megérinteni a labdát, mielőtt az adott csapat térfelén leesik.
A játékos átnyúl az ellenfél térfelére, kivéve ütéskor.
A játékos bármelyik testrésze az ellenfél térfelére kerül, kivéve a kéz- és lábfejét.
Adogatáskor egy játékos felugrik, vagy feltartja a karját a hálónál, hogy az ellenfél ne lássa a labdát.
Nyolc másodpercnél tovább tart a szerválás.
Az adogató játékos belép a pályára.
Összeverekednek a játékosok, akár egy csapaton belül, akár az ellenféllel.
Bármilyen hiba esetén a nem hibázó csapathoz kerül a nyitás joga.

Pontozás: Ha a labda leesik valamelyik térfélen, az ellenfél pontot kap. Ha az egyik csapat hibázik, vagy szabálytalanság történik, akkor a nem hibázó csapat kap pontot.