Segítségek a feladathoz
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/magyarorszag-foldrajza/budapest-es-kornyeke
https://erettsegizz.org/foldrajz-erettsegi-tetelek/budapest-termeszetfoldrajzi-adottsagai/
https://drive.google.com/file/d/1PWaQhfhRhkyqhpXVXMaFenbQl6JsuKBS/view?usp=drivesdk
https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_8/lecke_03_002

TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
A főváros természetföldrajzi képe kétarcú. A Duna medre alkotja a határt a nagyobb területű, a keleti oldalon elterülő Pesti-síkság és a nyugati oldalon lévő Budai-hegység között.
Budapest földtörténeti emlékei a középidőig nyúlnak vissza. A Budai-hegységet a Tethys-tengerből (amelyről már tanultál) és az újidő harmadidőszakából származó üledékek építik fel: a dolomit, a mészkő, a márga, a homokkő és az agyag.A negyedidőszak végén érkezett meg az Ős-Duna a területre, miután áttörte a Visegrádi-szorost.
A jégkorban bekövetkezett többszöri éghajlatváltozások hatására rakódott le a Duna-völgy kavicstakarója, s alakultak ki a folyót kísérő teraszok.
A jelenkorban iszappal, homokkal töltődött fel a Duna mai ártere.

A budapesti Gellért fürdő

A Budai-hegységet a kéregmozgások összetördelték, rögökre darabolták szét. A törésvonalakon hévforrások fakadtak. A „budai termális vonal” mentén feltörő különböző hőfokú (35–76 °C közötti) és változatos ásványi összetételű gyógyforrások a fővárost híres fürdővárossá emelik.
A Pesti-síkság enyhén hullámos felszínét üledékek borítják (folyami homok, kavics, futóhomok).
Budapest éghajlatában kedvező a napsütés magas óraszáma (évi 2040), a szélvédettség, az uralkodó ÉNy-i szélirány. Kedvezőtlen vonás viszont a zivatarra, a ködképződésre való hajlam, a belvárosi mikroklíma* magasabb hőmérséklete.
A felszíni vízhálózat fő tengelye a Duna. Budapesti szakaszán végig épít, ennek eredménye a zátonyos meder és a sok sziget.
Idézd fel, mely szigetek alakultak ki Budapesten és környékén!
A folyó vízjárása erőteljesen ingadozik. A Duna teljes fővárosi szakaszát szabályozták, rakpartjai kellő biztonságot nyújtanak az árvíz ellen.
Az eredeti természetes növénytakaró a város terjeszkedésének áldozatává vált, nagy része elpusztult.
Biológiai ismereteidre támaszkodva sorold fel a Budai Tájvédelmi Körzet növénytársulásait és fajait!

A VÁROSFEJLŐDÉS FŐ ÁLLOMÁSAI AZ ŐSKŐKORTÓL NAPJAINKIG

Az egykori római település, Aquincum romjai

A kedvező természeti adottságok minden időben ide vonzották az embert.
A hegyvidék építőkövei, vadban gazdag erdei, barlangjai, bővizű forrásai, a halban gazdag Duna, a termékeny síkság, a védhetőség, majd a folyami átkelőhely kialakulása és az eltérő gazdasági jellegű tájak találkozásánál kibontakozó kereskedelem, a közlekedési hálózat kiépülése fokozatosan járult hozzá a település központtá fejlődéséhez.
A első településnyomok az őskőkorból származnak. A rómaiak a meghódított Dunántúlon alakították ki Pannóniát, amelynek keleti határán alapították meg Aquincumot időszámításunk kezdete körül.
A 900 táján ideérkező honfoglaló őseink számára is fontos lett a terület kedvező fekvése miatt. Itt telepedett meg a vezető Megyer törzs.
A 14. században, az Anjouk idejében jelentős várossá fejlődött Pest, Buda és Óbuda. A központ, Buda, mint az ország kiemelkedő kereskedővárosa, árumegállító jogot kapott.
Mátyás uralkodásakor a budai vár európai művészeti és kulturális központ lett, reneszánsz jegyekkel gazdagodott, s a legnagyobb magyar várossá növekedett. Pestet fejlődő gazdasága csaknem egyenrangú társsá emelte. Ugyanakkor Óbuda, mint a királynék tulajdona, szerényebb település maradt.
A 150 éves török megszállás után mindhárom város romokban hevert, a fellendülés csak nagyon lassan indult meg. A 18. században kezdett kibontakozni újra a városi élet, de Buda még nem kapta vissza korábbi rangját. Pest erőteljesebben fejlődött. A gabona iránti kereslet megnövekedése a búza fontos piacává emelte. Az üzleti élet lassan Pestre tolódott át.
A reformkorban számtalan, ma is működő intézményt teremtettek meg (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Múzeum, az első Nemzeti Színház). A főváros belső szerkezetének mai formája ekkor kezdett kialakulni. A város közlekedése is rohamosan fejlődött (megjelent az omnibusz, felépítették a Lánchidat, megépült az első vasútvonal Pest és Vác között).
Az 1867-es kiegyezés után kibontakozó, gyors ütemű fejlődés nagy lendületet adott a három városrész egyesítésével 1873-ban létrejött Budapestnek, amelynek ekkor 200 km2-en 300 ezer lakója volt.
A honfoglalás ezeréves évfordulóját (1896) méltóképpen köszöntötte a főváros. Megindult a közlekedés a kontinens első földalatti vasútján, megépült pl. az Iparművészeti Múzeum, a Ferenc József-híd.
A kiegyezés után felgyorsult a gazdasági és kulturális fejlődés. A századfordulóra a népesség száma elérte az 1 millió főt. Az elővárosok, a városperemi települések népessége is erőteljesen felduzzadt.
Az agglomeráció 23 települését 1950-ben csatolták a fővároshoz, így jött létre a 22 kerületből álló Nagy-Budapest 525 km2-en, akkor 1 590 000 lakossal. Utána újabb elővárosi övezet kialakulása kezdődött meg. Napjainkban a fővárost 23 kerület alkotja.
Az egykori római település, Aquincum romjai(1.kép)
A főváros területi fejlődése (2.kép)

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE
A város szerkezete tükrözi történelmi fejlődését.
A budai oldal történelmi városmagja, a Várnegyed nemcsak Budapest, de az egész ország kulturális-művelődési központja (múzeumok, nemzeti könyvtár). Az UNESCO Világörökség Bizottsága a teljes Várnegyedet és a Gellért-hegyet, az Országházat, a Belvárosi templomot is magában foglaló Duna-parti sávot felvette a világ kulturális öröksége listájára. 2002-től a világörökség részei az Andrássy út és környékének épületei is (pl. a Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Zsinagóga negyed, a Nyugati pályaudvar).
A pesti városmag (a city) fokozatosan alakult át Budapest, illetve az ország pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjává. Ez a belvárosi központ az V. kerületben, a Duna és a Kiskörút között található, ahol kis területen zsúfolódnak a nagyváros által nyújtott szolgáltatások munkahelyei: az elegáns szállodák, a modern irodaházak, a banképületek, a luxuskereskedelem üzletei.

A city körül helyezkedik el a belső lakóhelyöv. A Duna bal partján sűrűn beépített népes kerületek zsúfolt bérházai sorakoznak (VI–IX. kerület). Sok, a századforduló táján épült lakóház állapota nem méltó a fővároshoz, teljes felújításra vár.
A külső munkahelyövben pályaudvarok, kórházak, raktárak, gyárak egyaránt találhatók. Közéjük régi munkáslakások és panel lakónegyedek ékelődnek. A megszűnt üzemek helyén és a beépítetlen területeken hatalmas bevásárló központok épültek.
A „rozsdaövezet” az egykori szocialista nagyüzemek gyár- és csarnoképületeinek lebontása, elhordása, a környezeti károk felszámolása, a tereprendezés, a parkosítás, azaz a terület helyreállítása után vonzó lakóöv lehet.
A második, a külső lakóövet a laza, kertvárosi beépítésű területek, valamint a lakótelepek alkotják (Újpalota, Békásmegyer, a Budai-hegység lejtői).
A központi városmag az egyre terjeszkedő város szolgáltatási igényeit már nem tudja kielégíteni. A messze lévő városrészekben új alközpontok jönnek létre, Budapest többközpontúvá fejlődik, ami segíti az agglomeráció településeinek ellátását is.
A városperemet a javuló forgalmi helyzet (autópálya-gyűrű, az autópályák bevezető szakaszai) teszi vonzóbbá.