A monszun éghajlat a meleg mérsékelt öv egyik éghajlati típusa.

A meleg mérsékelt öv mindkét félgömbön a 30° és a 45° szélességi körök között fekszik. Az övön belül két eltérő éghajlati területet különböztetünk meg: a kontinensek nyugati oldalán a mediterrán, a kontinensek keleti oldalán a monszun területeket. A meleg mérsékelt öv mindkét éghajlati területe Eurázsiában alakult ki a legszebben. A monszun éghajlat fő jellemzője a monszun széljárás: a kontinens hamarabb melegszik fel és gyorsabban hűl le, mint az óceán, ezért a szél nyáron az óceán felől a kontinensre, télen a szárazföld felől az óceánra fúj. Épp ezért a nyári monszun esős, a téli száraz.

A Föld nagyobb, jellemzően monszun éghajlatú területei:

Mexikói-öböl vidéke,
Kínai-alföld,
Paraná-vidék,
Délkelet-Afrika,
Kelet-Ausztrália.
Az évi középhőmérséklet (10-20 °C), a tél jóval hidegebb, mint a nyár. Az éves csapadék 1000–1500 mm[forrás?] ; túlnyomó többsége a heves nyári esőkből hull ki. A csapadék eloszlásának megfelelően a folyóinak vízjárása is erősen ingadozik. A felszínformáló erők közül a csapadékos nyári időszakban a mállás, télen az aprózódás a meghatározó.