1, A hajók azért nem süllyednek el, mert a hajótest több vizet szorít ki, mint amennyi a saját súlya, így a felhajtóerő kiemeli a vízfelszínre. A fadarab meg nyílván azért nem süllyed el mert nagyon kicsi a súlya így úszik a víz felszínén.
2, A hidrosztatikai paradoxon az a jelenség, hogy a hidrosztatikai nyomás a folyadék sűrűségétől és a folyadékoszlop magasságától függ, és független az edény alakjától.

A hajó esetében jó a következtetés, de ebből azt lehetne gondolni, hogy egy pici vasgolyó, aminek kicsi a tömege, (súlya), akkor az is úszik a vízen. A magyarázat az, hogy a hajónak az átlagsűrűsége kevesebb, minta vízé, ezért úszik a vízen. (Azért tud kevesebb lenni, mert a hajótest nagy részét levegő tölti ki. Tehát a hajó össz térfogatának jelentős része levegő. ) A fának pedig szintén kisebb a sűrűsége, azért úszik a vízen. (Ha több tonna fát összekötnénk az is úszna, nem merülne el. Röviden az úszás nem a tömegtől, hanem az a feltétele, hogy a folyadék sűrűsége nagyobb legyen, mint a belemerülő test sűrűsége.