Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

"Fogalmazás" :)

2546
Ady hogyan fejezi ki a hazaszeretetét, hazájához való hűségét, a föl-földobott kő című versben? Milyen Ady magyarsága?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Irodalom

Válaszok

1
Ady hazaszeretete

Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezető erejét a parasztságban látja, erről tanúskodik Dózsa György unokája című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erő egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövőről nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költő előtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza.

Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, ő is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrő érzés, ostorozó nemzetféltés. A költő arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetőségeinket Európában, s megfelelő nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettősséget érzünk. Magyarság-verse önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására). Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.

Föl-földobott kő (1909)

A költő külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelől az elvágyódást, a menekülést, másfelől a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költő. A “föl-földobott kő”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézségi erő egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kő visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettőssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.
1