5.
A bázisok proton felvételére képesek, a savakat közömbösítik só képződés közben.
Ez alapján az alumínium-hidroxid és a vas-hidroxid bázis.
Azonban nem hagyományos értelemben vett bázisok, mint például a nátrium-hidroxid, mert vízben nem oldódnak.

6.
pH= 7-14 között lúgos kémhatásról beszélünk.
A 10 lúgos kémhatást jelent, a 11-es erősebben, a 8-as gyengébben lúgos (több illetve kevesebb a hidroxid-ionok koncentrációja a 10-eshez képest).

7.
Ca(OH)₂ → Ca2+ + 2 OH-

1 mol kalcium-hidroxid oldásakor 3 mol ion kerül oldatba.

8.
A bázisok proton felvételére képesek, savakkal közömbösítési reakcióban sókat képeznek.
A lúgok vizes oldata lúgos kémhatású.
Több bázis van, mint lúg.
Minden lúg bázis (például nátrium-hidroxid), de nem minden bázis lúg (például az alumínium-hidroxid.)

9.
a) NH₃
ZN=7
ZH=1
protonszám: 7+3=10
elektronszám:10

b) H₂O
ZO=8
ZH=1
protonszám: 8+2=10
elektronszám:10

c) H+ lenne a hidrogénion, de az oxónium iont kérdezheti
H₃O+
ZO=8
ZH=1
protonszám: 8+3=11
elektronszám:10

H+
ZH=1
protonszám: 1
elektronszám: 0

d) OH-
ZO=8
ZH=1
protonszám: 8+1=9
elektronszám: 10

e) NH₄+
ZN=7
ZH=1
protonszám: 7+4=11
elektronszám:10

Az anionokban (-) negatív ionokban több elektron van, mint proton. Ahányszoros negatív töltésű az ion, annyival több elektron van benne.
A kationokban (+) pozitív ionokban több proton van, mint elektron. Ahányszoros pozitív töltésű az ion, annyival több proton van benne.

10.
Közös elektronpárral kialakuló, egyszeres kovalens kötés kapcsolja össze az atomokat.