Történelem

Belpolitika:

A '20-as évek idején végig a Kupa Mihály vezette Nemzeti Akarat Pártja kormányzott, ők egy keresztényszocialista rendszert vezettek be, erősen piacpárti gazdaságpolitikával. 1932-ben viszont a kormányzó parancsára megváltoztatták a választási rendszert, ezután csak a szabad királyi városok polgárai szavazhattak névtelenül. Így ebben az évben hatalomra jutott a Rajk László és a Magyar Demokrata Fórum-Független Kisgazdapárt koalíciós kormánya. Az új kormány államosította a termőföldeket és az iskolákban kötelező hitoktatást vezetett be, de népszerű intézkedéseket is hozott, például eltörölték az előző kormány által bevezetett szesztilalmat. Nagyon vitatott intézkedése volt ennek e kormánynak a svábok kitelepítése Magyarországról.


Külpolitika:

A korszak külpolitikáját Baky László örökös külügyminiszter elvei határozták meg, ennek célja az volt, hogy Magyarország regionális nagyhatalommá váljon. 1931-ben Magyarország csatlakoztt az Európai Szén- és Acélközösséghez, ami megkönnyítette az iparosítást. A török függetlenségi háború idején a magyar kormány engedélyezte, hogy magyar önkéntesek harcoljanak a törökök oldalán, hogy így gyengítsék a Kisantant államait. A Szovjetunió előretörése Magyarország számára is kihívást jelentett, a kormányok igyekeztek jó viszonyt kialakítani az új nagyhatalommal, eközben azonban az Európa Tanácsban a magyar képviselők szavatukkal támogatták az ellenük indított szankciókat. Fordulatot jelentett azonban, amikor Lenin felajánlotta Magyarország számára, hogy közösen gyakoroljanak nyomást Romániára - ennek eredményeképp Magyarországé lett Észak-Erdély, az oroszoké pedig a mai Moldávia 1938-ban.