idegsejt felépítése: A neuronok méretükben és alakjukban jelentős változatosságot mutatnak, de mindegyik rendelkezik egy sejttesttel (perikaryon), amelynek a felszínéről egy vagy több nyúlvány indul ki. Azok a nyúlványok, amelyek az információk felvételéért és a sejttest irányába történő vezetéséért felelősek, a dendritek. Az egy hosszú, cső alakú (tubuláris) nyúlvány, amely az ingerületeket a sejttestől távolodó irányba vezeti, az axon. A dendriteket és axonokat nevezik idegrostoknak. Neuronok találhatók az agyban, a gerincvelőben és az idegdúcokban (ganglionokban). Az idegsejtet nyúlványaival együtt egységes sejtmembrán határolja, ezen belül van a citoplazma, amelyben nagyon sok csoportokba rendeződött, granulált felszínű endoplazmatikus retikulum található. Csoportos elrendeződésük és ribonukleinsav tartalmuk következtében a megfelelő bázikus festékekkel megfestve fénymikroszkóposan is láthatók, mint (Nissl-féle) szemcsék. A jól fejlett, granulált felszínű endoplazmatikus retikulum arra utal, hogy az idegsejtek nagy mennyiségű fehérjét szintetizálnak, a perikaryon és a nyúlványrendszer fehérjéinek folyamatos pótlására és megújítására. Hiányoznak a Nissl-féle szemcsék az axon eredési dombjából. Az idegsejtek magjának laza szerkezete is a fokozott fehérjeszintézis jele. Megemlíthető, hogy a nők nagy idegsejtjeinek magjában, a magvacska mellett, általában jól látható egy apró kromatin rög (Barr-test), sexkromatin, ami az egyik inaktiválódott X-kromoszómának felel meg. Az idegsejtekben csak ritkán fordulnak elő sejtközpontok, mivel a kifejlett idegsejtek nem osztódnak. Jellemző sejtszervecskék az idegsejtekben a neurotubulusok és neurofilamentumok, amelyek funkciója az ingerületvezetéssel és az

agy részei: Homloklebeny: gondolkozás, tervezés, beszéd, a csontvázizmok akaratlagos mozgatása, érzelem, problémamegoldás, személyiség;
Falcsonti lebeny: mozgás, orientálódás, felismerés, ingerület;
Nyakszirti lebeny: látási ingerület feldolgozása;
Halántéklebeny: percepció (felfogás), hangingerületek feldolgozása, emlékezet, beszéd, szag;
Kisagy (van egy bal oldali és egy jobb oldali): testállás, egyensúly és mozgás-együttműködés

látás folyamat: A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik. A fény a szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén szenved törést. A retinán keletkező kép fordított állású. A retinában lévő csapokban és pálcikákban fényérzékeny anyagok vannak, ezeknek a vegyületeknek a szerkezete fény hatására megváltozik, és kis elektromos ingerek keletkeznek, a receptorokon létrejön egy tulajdonképpeni első kép, az ingerület tovább jut a bipoláris sejtekre (második kép), innen pedig a ganglionsejtekre (harmadik kép). A harmadik kép már változatlan formában kerül a látókéregbe.

hallási folyamat: 1. A hang tölcsérszerűen jut be a hallójáratba, és megmozdítja a dobhártyát.
2. A dobhártya a hangnak megfelelően rezeg.
3. A hang rezgései tovább haladnak a hallócsontokon a cochleába (belsőfül-csigába).
4. A hang rezgései mozgásba hozzák a cochleában található folyadékot.
5. A folyadék mozgása elhajlítja a szőrsejteket. A szőrsejtek idegi jeleket hoznak létre, amelyeket a hallóideg
vesz fel.
6. A szőrsejtek a cochlea egyik végéből alacsony hangmagasságú hangokról küldenek információt, a
cochlea másik végében található szőrsejtek pedig a nagy hangmagasságú hangokról.
7. A hallóideg jeleket küld az agyba, ahol azok hangként tudatosulnak.
Én enyit tudtam.