1 A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer az idegrendszer azon része, amely a szervezet belső egyensúlyáért felel, az akarattól független működések szabályozását látja el. Központi részei a hippokampuszban, a köztiagyban, az agytörzsben találhatóak. A gerincvelő bizonyos sejtcsoportjai szintén részt vesznek a vegetatív idegrendszer működésében. Környéki részei a vegetatív idegrostok és a vegetatív idegdúcok. A vegetatív idegrendszer a belszervek (zsigerek) beidegzését látja el, mint például a szív, a tüdő, a máj, a belek, a nyál-, az emésztő-, és a verejtékmirigyek. Ugyanúgy ahogy a szomatikus idegrendszer működése, a vegetatívé is reflexkörökön alapul.

2 ez segít benne
A paraszimpatikus idegrendszer felépítése

A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.
Az ember vegetatív szabályozásának áttekintése
A paraszimpatikus idegrendszer hatásai

A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.


A szimpatikus idegrendszer szerepe

A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.
A szimpatikus idegrendszer felépítése

A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.
A szimpatikus idegrendszer hatásai

Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.


3 az 1-esbe le írtak segítenek ebben