Az Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontú dualista állammá vált. A két országot a közös uralkodón kívül a közös minisztériumok : hadügy, a külügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy kapcsolta össze. Külön-külön működött viszont a kormány és a parlament. A közös ügyeket a két parlament által megbízott 60-60 fős delegáció felügyelte akiket a két törvényhozás választotta. A delegációk A belső irányítás központja Bécs illetve Budapest volt. Mindkét ország saját törvényhozó hatalommal (birodalmi gyűlés és országgyűlés), saját kormánnyal és saját közigazgatási rendszerrel (tartományok és megyék) rendelkezett.

Magyarország a közös ügyeken túl teljes önállósággal rendelkezett. Államformája alkotmányos monarchia lett. Ferenc József azonban jelentős pozíciókat őrizhetett meg: ugyanis teljes mértékben kezében maradt a hadsereg irányítása. Az országgyűlés a hadsereget csak az adó-és újonclétszám megszavazásával tudta ellenőrizni.