Csokonay: A Reményhez

Ezt a költeményt a Lilla-ciklusban helyezte el. Elbúcsúzik benne mindattól, ami tartalmassá tette életét: jókedvtől, reményektől, szerelmektől. A reménytelenséget, és a halálvágyat rokokó formában fejezi ki, ezáltal az érzelmi-gondolati tartalom ellentétbe kerül a külső formával.
Szerkezeti felépítése logikus. Az 1. és a 4. versszak tartalmi és érzelmi párhuzamot alkot, a 2., 3. strófa ellentétet tartalmaz. Keretet ad a műnek.
A Reményt megszemélyesíti, s hozza fordul, ám az néma marad; ez egy monológ.
Az első versszakban leírja a reményt. Csalfa, és vak tünemény. Szép szavakkal hitegeti a boldogtalanokat. Két kérdő mondatban visszautasítja próbálkozásait, nem akar reménykedni.
A második strófában a tavaszi virágoskert pompájával jellemzi életének reményteli korszakát. "Rám ezer virággal szórtad a tavaszt." A viszonzott szerelem korszakában költői énje szárnyalhatott.
A harmadik szakasz az előző képsort fordítja az ellentetjére. A kert téli pusztulásával ábrázolja álmainak összeomlását, lélek sivárságát. Nem csak Lilla, más vesztett remények is elkeserítették. A strófa második része visszautal az előző szakaszhoz: Lilla szerelme kárpótolhatta volna.
Az utolsó versszak a keretet zárja be; halálvágy is megjelenik benne. Búcsú azoktól, amik az életet értelmessé tették.
A mű mégsem végletes kétségbeesés, csilingelő verszenéje azt mutatja, hogy a vers születése közben oldódott a fájdalom.

Cím: van megszólitottja-> a Remény istennő,ami allegorikus alak
(Metafora,mely az egész művőn végig vonul)
Elvont ,erkölcsi fogalmak képszerű megjelenítése

Keletkezése: 1803->kilátástalan,Lillát már rég elvesztette
Az 1.versszak: megszólitás , sok kérdés
2.<->3.vsz
Tavasz,nyár<->Ősz,tél
Tavasz:"nárciszokkal"->boldogság=Lilla
Ősz:Bánat=Lilla elvesztése
4.vsz:visszatér a megszolitotthoz
"Halni vágy" = búcsúzik
Keresztrímes "isten véletek"