1. Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti elvégződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik.
2. Jellemzők rá a zárt medencék éghajlatának hátrányai (kevés csapadék, jelentős hőmérsékleti ingás), de megvan azok néhány előnye is (szélvédettség, kedvezőbb besugárzási viszonyok). A hőmérséklet és a felhőzet időbeli alakulása igen szeszélyes, következésképp nagyon változékony az egyes évszakok, hónapok időjárása.
3. Északról, Keletről, Délről Kárpátok , Nyugatről az Alpok
4. Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Nyugat-Magyarországi peremvidék, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[43] Az Alföld egy feltöltött síkság.
5. nincsen többé határellenőrzés Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé, Magyarország is csatlakozott a schengeni övezethez. Nem csak a határátkelők jelentős részét bontják le, de ezentúl a zöldhatár is szabad, azaz ott és úgy mehetünk át a szomszédos, szintén schengen-tag országokba, ahol és ahogyan kedvünk tartja. Érzelgősebben szólva: Magyarország a szabad Európa teljesjogú tagja lett. A nyitást megelőző napok távolságtartása után pedig az is kiderült, hogy az osztrákok tényleg sógorszámba mennek: az új schenge-tagok közül mindket bírnak a legjobban.