Az utolsó kivételével az a helyzet, hogy a test egy asztalon van és azon mozog vízszintesen. A testre hatnak a G súlyerő, az N nyomóerő (amivel az asztal nyomja a testet) és néha az Fh húzóerő illetve az Fs súrlódás.
Egy erő akkor végez munkát a testen, ha az erő irányába elmozdul a test. (Pontosabban ha az erőnek van a mozgás irányába eső komponense.)

A) Az Fh végez csak munkát, W=Fh·s =10N·5m = 50 J
(Közben a test gyorsul.)

B) A súrlódásnak is van mozgásirányú komponense, ami -10N, hisz ellenkező irányú, mint a mozgás. Vagyis az Fs végez -50 J negatív munkát.
(Közben a test lassul.)

C) Most a testre ható eredő erő 0, tehát a test állandó sebességgel mozog.
Az Fh és az Fs is végez munkát, nekik van mozgásirányú komponensük. Az egyik 50 J, a másik -50 J.

D) Mondjuk jégen csúszik a test, mert valaki korábban meglökte. Most nem hat rá olyan erő, aminek lenne a mozgás irányába eső komponense, tehát 0 a rajta végzett munka.

E) Ez az egyetlen eset, amikor függőleges irányú a mozgás.
[Mondjuk úgy lehet, hogy a test egy liftben van. A lift alja tartja, az hat rá N erővel. A lift állandó sebességgel megy (mert a testre ható erők eredője 0).]
N és G is végez munkát, N pozitívat, G negatívat.
Nincs megadva, mekkora úton halad a test, nem lehet kiszámolni a munka értékét.