Mindegyiket hasonlóan kell megoldani. Egyrészt az egyetemes gáztörvény kell hozzá:
p·V = n·R·T
másrészt ki kell számolni az anyagmennyiséget (n), vagyis hogy hány mol az adott tömegű gáz. A másodiknál kell még az Avogadro-szám is (6·10²³).
Azt ugye tudod, hogy R az egyetemes gázállandó: 8,314 J/mol K

1)
O₂ moláris tömege 32 g/mol (ezt ugye tudod?)
n·32 g/mol = 48 mg
n = 0,0015 mol
Ezt behelyettesíted a pV=nRT képletbe, kijön a térfogat.
Meg is van adva, hogy a standard-állapot azt jelenti, hogy
T = 25°C = 298 K
p = 0,1 MPa = 10⁵ Pa
a térfogat m³-ben jön ki.

Lehet az is, hogy tanultátok, hogy standard állapotban bármilyen gáz 1 móljának a térfogata 0,0245 m³. (Ez a fenti képletből jön egyébként). Most nem 1 mól van, csak 0,0015, annyiszoros lesz.

2)
CO₂ moláris tömege 12+2·16 = 44 g/mol, de végül erre nem is lesz szükség.
Most
T = 20°C = 293 K
p = 0,1 MPa = 10⁵ Pa
V = 192 m³
Ezeket kell a pV=nRT-be helyettesíteni, kijön az n (mól).
Ami n · 6·10²³ molekulát jelent.

3)
N₂ moláris tömege 2·14 g/mol
T = 0°C = 273 K
p = 0,1 MPa = 10⁵ Pa
V = 15,687 dm³ = 0,015687 m³
Ezeket kell pV=nRT-be helyettesíteni, kijön az n anyagmennyiség (hogy hány mól a gáz). Annak a 2·14-szerese lesz a tömeg.

4)
Standard állapot, vagyis:
T = 25°C = 298 K
p = 0,1 MPa = 10⁵ Pa
A képletből látszik, hogy 1 mól Mg reakciójakor 1 mól H₂ keletkezik.
Mg móltömege 24,4 g/mol
H₂ móltömege 2 g/mol, bár erre nem lesz szükség.
Vagyis 14,4 g magnézium az 14,4/24,4 mól. Ugyanennyi a H₂ anyagmennyisége:
n = 14,4/24,4 = 0.59 mol
pV=nRT-ből kijön V köbméterben, annak az 1000-szerese lesz a dm³.