Előzmények, körülmények:

A magyar rendek az 1687-es pozsonyi országgyűlésen az erőviszonyokat felismerve lemondtak a Habsburgok javára a királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. Az országra jellemző volt tehát az abszolutikus törekvésekből fakadó elégedetlenség. A rendi önállóságot teljesen eltörölték. Számos társadalmi réteget fenyegetett megélhetési válság. A nemességnek az Újszerzeményi Hivatallal kellett megküzdenie, amitől a régi birtokos csak akkor kaphatta vissza birtokát, ha írásban tudta igazolni tulajdonát, továbbá a birtok értékének 10%-át fegyverváltság címén ki kellett fizetni.

A szabadságharc kitörésében a külpolitikai helyzet is közrejátszott. Ekkor robbant ki ugyanis a spanyol örökösödési háború (1701-14) ami európai méretűvé vált. Így tehát a Habsburgok is bele keveredtek, a katonákat a császári csapatokba pedig Lipót a magyar parasztok besorolásával oldott meg.