Maga a nummulites elnevezés a latin „pénzecske” szóból származik, innen ered a magyar népnyelvben jól ismert “Szent László pénze kövület”.

– Szent László ismert alakja történelmünknek, de hogyan kapcsolódik az őslénytan világához?

– A 2017-es esztendő nem csak Arany János-emlékév lesz, mely számunkra, nagykőrösieknek kiemelkedően fontos, hanem egyben Szent László-emlékévet is ünneplünk a hajdani király megkoronázása és szentté avatásának tisztelegve. A Nummulitest a kunok aranyának is nevezik, mivel a monda szerint, melynek első írásos emléke 1499-ből Temesvári Pelbárt tollából származik, amikor Szent László vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranypénzeket szórtak el, melyekkel meg akarták téveszteni a vitézeinket. Szent László ezt látva az éghez fohászkodott és nyomban kővé változtak az aranypénzek, így a csata győzelemmel zárult. A mondának van egy másik változata is, mikor Szent László csapati menekültek és a besenyőket megtévesztve szórták el az aranypénzeket, majd ezek kővé váltak, így cselezve ki a kapzsi üldözőiket.

– Említetted, hogy nagyon gyakori hazánkban ez a kövület. Hol lehet ilyeneket találni Magyarországon?

– A legendás ősmaradványt számos helyen lehet gyűjteni, felismerése is könnyű. Gyakran kőzetalkotó mennyiségben lehet megtalálni a geológusok által eocén korú nummuliteszes mészkövekben. Én is sokat gyűjtöttem terepen, ajánlom a Vértes lankás oldalait, a Budai-hegységet vagy a Bakony részeit, ahol egész hegyeket alkot ez az ősmaradvány. Ha a térképre pillantunk, akkor láthatjuk Bakonyszentlászó vagy Pénzesgyőr településeket, melyek ezen ősmaradványról kapták a nevüket, hiszen itt mondhatni gyerekjáték Nummuliteseket begyűjteni. A gyűjteményemben számos példány származik ezekről a területekről, több méretben, melyeket összehasonlítva értékes információkhoz juthatunk.

– Hazánktól távol is lehet ilyen izgalmas fosszíliákat gyűjteni?

– Természetesen, az egész Földközi-tenger térségében, de Erdélyben is. Érdekes adat, hogy az időszámítás előtti 5. században, közel két és félezer évvel ezelőtt Hérodotosz is megemlíti ezt az ősmaradványt, bár tévesen a piramisok rabszolgáinak elhullajtott eszközeire gondolt. A nagy görög történetíró nem tudhatta, hogy az egyiptomi piramisok ennek az egysejtű élőlénynek a maradványaiból épültek fel, melyek jóval idősebbek az egyiptomi kultúránál, sőt, az emberiségnél is, hiszen mintegy 40 millió éves kőzetekről beszélünk. Így ha Egyiptomban járunk, feltétlen csodáljuk meg a piramisokat kicsit közelebbről is.

Forrás: http://hetihirek.hu/2017/01/16/az-ev-osmaradvanya-a-nagyszeru-egysejtu-a-nummulites/