Mely természeti erőforrásokra épül az Alpok országainak ipara? (Alpesi országok: Ausztria, Szlovénia, Svájc)

Ausztria:

Könnyűipar:

- Cellulóz- és papíripar: A hazai erdők kímélése miatt már egyre több fát vásárol külföldről.​
- Vegyipar: Fejlett, elsősorban hazai alapanyagot dolgoz fel,  pl.: kálisót.​
​- Tejipar: A havasi pásztorkodásra épül, melyet kiváló minőségű hegyi legelői biztosítanak.
​
- Idegenforgalom: Az ország legfontosabb bevételi forrása, amit főleg a hegyvidék szépsége, kiépített síparadicsomai biztosítanak.
​
 ​
Nehézipar: Túlsúlyban vannak a nehézipari ágazatok.

-Vas- és acélkohászat: Érclelőhelyek közelében települtek vas- és acélkombinátjai, pl.: a Mura mentén vagy Linzben. Bányásznak még: vasat (Eisenerz mellett), színesércet, kősót (Salzburg környékén) és magnezitet.
-Gépipar: A jó minőségű acélt Bécs és Graz gépgyárai dolgozzák fel közlekedési eszközökhöz, elektromos berendezésekhez, mezőgazdasági- és szerszámgépek készítéséhez.
-Vízi erőművek: Nagy esésű, bővizű folyóira épültek. Az ország energiatermelésének több mint a felét biztosítják. A vízi erőművek környezetkímélőbbek, így Ausztriát Svájccal együtt a "fehér szén" országaként is hívják.


Szlovénia:

Könnyűipar:

- Textilipar (jelentős)
-Idegenforgalom: a hegyvidékeken jelentős, ami kiváló túralehetőségeket és sípályákat biztosít. Az Adriai-tengeri partszakasz mediterrán hangulata, Koper városának varázsa, a magas szintű infrastruktúra és üdülőövezet szintén vonzza a turistákat.

Nehézipar: Hegységei gazdag ásványkincsvagyonnal rendelkeznek. Bányásznak: vasércet, színesfémet, barnaszenet, kőolajat. Színesfémkohászata és gépgyártása jelentős.

-Vízi erőművek: Folyói vízenergiában gazdagok.

Svájc:

Földrajzi helyzete kedvező, jelentős a tranzitforgalma. A svájci vasút kiemelkedő pontosságú és korszerű. Autópályái is kiváló minőségűek. A történelem során hadseregek (pl.: Napóleon, Hannibál), kereskedők és utazók is keltek át az Alpokon, ami kockázatos volt. Akkor ez a folyóvölgyek mentén és hágókon át történt (pl.: Szent Gotthárd-, Nagy Szent Bernát-, Simplon-hágó). Télen viszont megbénult az átkelés, így idővel alagutak, hidak sorát építették meg (pl.: Szent-Gotthárd- és Simplon-alagút), amik lehetővé tették az egész évi közlekedést.
Mivel kevés a bányakincse, így a könnyűipar került előtérbe, illetve olyan iparágak, amik inkább szaktudást, precizitást, kevés nyersanyagot igényelnek, pl.: finommechanika, elektrotechnika, gyógyszeripar, óragyártás, ami világhírű. (Bankpolitikja kedvező, a világ egyik leggazdagabb országa.)

Könnyűipar:

-Tejipar: Magas tejhozamára épül, ami a kiváló minőségű hegyi legelőinek köszönhető, ahol havasi pásztorkodás folyik. Csokoládégyártása világhírű, de ízletes sajtjai, tejpora is keresett, exportra is bőven jut. Vezető élelmiszer-ipari vállalata a Nestlé.

-Idegenforgalom: Hatalmas bevételekre tesz szert. Az Alpok számtalan élményt kínál az év minden szakában, pl.: sziklahavasok sípályái.


Jellemezd az alpi országok gazdasági életét! (Alpesi országok: Ausztria, Szlovénia, Svájc)

Ausztria:

Területének közel felét erdőség borítja. Ügyelnek arra, hogy a kivágott fák helyett újakat ültessenek. Mezőgazdasága magas szinten termel. Nagyrészt 2-10 hektáros, korszerű, kisparaszti gazdaságok jellemzik. Az ország területének 20%-án a szükséges élelmiszermennyiség 80%-át megtermelik.

-Állattenyésztés: Vezető szerepet tölt be. A magashegység adta lehetőségeket kihasználják, jellemző a havasi pásztorkodás. Más vidékeken istállózó állattartás is van. A szárazabb legelőkön juhokat tartanak.
-Növénytermesztés: Az alpi kaszálók gyógynövényekkel teli szénája télre is takarmányt biztosít. A növénytermesztés a Bécsi- és Grazi-medencére, a Duna völgyére és Burgerlandra jellemző. Elsősorban búzát, cukorrépát, szőlőt és gyümölcsöket termesztenek.

Szlovénia:

-Állattenyésztés: A hegyi legelőkön az alpi típusú tehenészet és  juhtenyésztés jellemző.
-Növénytermesztés: Gépesített mezőgazdaság jellemzi. Búzát, cukorrépát és komlót, a hűvösebb területeken burgonyát termesztenek. A Dráva-Mura közén jelentős a szőlőtermesztés és a borászat.

Svájc:

Mezőgazdaság: Fő ágazata az állattenyésztés. Jellemző a havasi pásztorkodás. Legelői kiváló minőségűek, ami miatt a tejhozam is magas.


Miben tér el az Alpok és a Kárpátok országainak gazdasági élete? (Alpesi országok: Ausztria, Szlovénia, Svájc (lásd. előző két kérdés) , Kárpátok országai: Szlovákia, Románia)

Szlovákia:

Ipar: Csehszlovákia két részre válása után Szlovákia került nehezebb helyzetbe. Bányakincsvagyona szegényesebb, irari üzemei korszerűtlenebbek voltak. Az Európai Unióba lépés után indult meg a gazdaság fejlődése.

Mezőgazdaság: Feltételei kedvezőek a domborzattól és éghajlattól függően változik. Az ország 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, legelő. A termelés 2002 után növekedésnek indult.

- Állattenyesztés:A hegységek lefontosabb haszonállata a juh, de szarvasmarhatartás is van. Emellett sertést és baromfit is tenyésztenek.
- Növénytermesztés:A kontinentalis éghajlaton (Szlovák-alföld, dél-szlovákiai medencék) búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót és zöldségféléket termesztenek. A hegyvidéki rnedencékben, dombságokon, hűvösebb éghajlatot kedvelő burgonyát és takarmánynövényeket termesztenek. A déli részeken termelt szőlő termőterülete folyamatosan csökken.

Románia:

Ipar: Az elmúlt évtizedekben az alapanyag-igényes iparágakat fejlesztették, így készletei mára megcsappantak. Európai Uniós tagságuk után jelentős fejlesztések valósultak meg.

Mezőgazdasg: A termelés színvonala elmarad az európai átlagtól.

-Növénytermesztés: A Havasalföld, az Erdélyi-medence és Moldova területén is jelentős. Az éghajlatnak megfelelően búzát, kukoricát, cukorrépát és napraforgót is termesztenek. Legfontosabb rostnövényei a len és a kender. A hűvösebb tájakon burgonya és árpa terem. Moldovában és a déli területeken jelentős a szőlőtermesztés. 
-Állattenyésztés: Vezető ágazata a juhászat. A juhokat a szárazabb vidékeken és a Kárpátok hegyi legelőin tenyésztik. A Havasalföldön jelentős a sertés- és szarvasmarhatartás.

Különbségek:

Az alpesi országok mezőgazdasága magasabb szinten termel, kivétel Svájc, ahol a fő ágazat inkább az állattenyésztés. A kárpáti országok közül Romániának a termelési színvonala elmarad az európai átlagtól. Az alpi és kárpáti országokban is van szőlőtermesztés, de Szlovákiában a termőterülete folyamatosan csökken.

Mi magyarázza az alpi és kárpáti országok közötti gazdasági különbségeket?

Közép-Európa nyugati és keleti része között nagy fejlődésbeli eltéréseket tapasztalunk. A kárpáti országok közül Szlovákia és Románia sok társadalmi és gazdasági problémával küzdő, volt szocialista országok. Az alpi országok Európa legfejlettebb országai közé tartoznak. A különbségek gyökere a történelmi múltba nyúlik vissza. A kárpáti országok földrajzi helyzetük miatt távol estek a világkereskedelem fő útvonalaitól, így nem tudtak gyarmati területeket szerezni. Ez miatt az ipari forradalom is később éreztette hatását. A két világháború és az azt követő évek eseményei is negatívan hatottak a kárpáti országokra. Európa nyugati része hatalmas amerikai támogatást kapott a gazdaság beindítására, a kelet-közép-európai országoknak a Szovjetunió nem engedte ennek igénybevételét. Ezekben az országokban a gazdaságot a Szovjetunió mintájára szervezték át (pl.: egypártrendszer, magántulajdon beszüntetése, tervgazdálkodás, főleg a nehézipar (ezen belül a hadiipar) fejlesztése). A KGST létrehozása azt jelentette, hogy a kelet-közép-európai országok évtizedekig csak egymással voltak kapcsolatban.

A 80-as évek végére a Szovjetunió meggyengült, így már nem tudta útját állni a kelet-közép-európai országokban történő változásoknak. Megindult a rendszerváltozás. Átálltak a piacgazdaságra, rendezték a tulajdonviszonyokat (megszűnt az államosítás =privatizáció=állami vagyon magánkézbe kerül). Problémát jelentettek az elavult üzemek és az azokban előállított áruk, mert nem voltak versenyképesek a világpiacon. A Szovjetunió felbomlásával megszűnt a legfőbb felvevőpiacuk, üzemek sora zárt be = munkanélküliség. Szükséges volt az ipar fejlesztése, amihez külföldi befektetők kellettek, akik eleinte nem szívesen telepedtek le ezekben az elmaradott országokban. A mezőgazdaságban is szükség volt korszerűsítésre. Idővel átalakult és fellendült a térség gazdasága. Ma már megtermelt áruik nagy része versenyképes a világpiacon és az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal is nőtt az esélyük a felzárkózásra.


(Én így értelmeztem a kérdéseket azzal a kiegészítéssel, hogy az általad feltett két kérdés előzménye a tankönyvben előttük feltett két kérdés, tehát szerintem összefügg a 4 kérdés együtt...)