1823. május 9-én kezdett hozzá Kisinyovban és Bolgyinóban fejezte be 1830-ban.
Gyakorlatilag azt lehet mondani, az Anyegin legalább annyira Puskinról is szól, mint Anyeginről. A lírai jelenetekben a megnyilvánulások mind önéletrajzi elemek, amelyek Puskinról szólnak.

Sok ilyen személyes vonatkozást találni, pl. „De Észak ártalmas nekem.” (1. fejezet, 2. vsz, utolsó sor). Ebben önirónia van: nem igaz, épp az ellenkezőjét akarja mondani. Épp északra vágyik vissza.

Azért mond ilyet Északról, ahol oly jól érezte magát, hogy könnyebb legyen a száműzöttségét elviselnie. Végső soron az északon történtek miatt küldték Puskint délre, ezért ártalmas neki észak.

„Mikor a líceumi kertben” (8. fejezet, 1. vszk): Carszkoje szelóra utal, amely a cári nyári rezidencia neve volt, ebben az iskolában tanult Puskin. Ez egy katonai iskola volt, ahol fegyelemre nevelték, de mély műveltséget nem igazán kapott. Erre az időre mégis szívesen emlékezett vissza.

„És Afrikámhoz is közel” (1. fejezet, 50.vszk.): utal a származására. Puskin ugyanis Észak-Afrika partjairól származott.