Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
A fény tulajdonságai/ A fénytörés/ 8. Osztály
Villő
kérdése
1500
A fény tulajdonságai:
1. Hogyan ellenőrizhetjük, hogy a vonalzónk
egyenes-e?
2. A napból kiinduló fénysugarak 8 perc alatt jutnak a földre. Milyen távol van a Föld a Naptól?
3. Nappal a szobában akkor is világos van ,ha nem világít a lámpa és nem süt be a nap. Miért?
4. Az ábra alapján magyarázd el, hogy mi az oka a napfogyatkozásnak!
5. Az ábra alapján magyarázd el, hogy mi az oka a holdfogyatkozásnak!
6. Magyarázd meg a telihold, a félhold,és az Újhold jelenséget!
A fénytörés:
1.Mikor jön létre fénytörés?
2. Mi a beesési És mi a törési szög?
3. Sorold fel a fénytörés törvényei!
4. Mit nevezünk fénytani prizmának?
5. Hogyan halad át a fény a prizmán?
6. Miért látszanak eltorzultnak a betűk a könyvre fektetett műanyag vonalzó szélénél?
7. A felületre merőlegesen beeső fénynek Hány fokos a beesési és törési szöge?
8. A pontosan felettünk látszott csillag abban az irányban van-e, ahol látjuk? Miért?
9. Hova kell célozni a szigonnyal? Ha a partról vadásznak a halra?
1. Hogyan ellenőrizhetjük, hogy a vonalzónk
egyenes-e?
2. A napból kiinduló fénysugarak 8 perc alatt jutnak a földre. Milyen távol van a Föld a Naptól?
3. Nappal a szobában akkor is világos van ,ha nem világít a lámpa és nem süt be a nap. Miért?
4. Az ábra alapján magyarázd el, hogy mi az oka a napfogyatkozásnak!
5. Az ábra alapján magyarázd el, hogy mi az oka a holdfogyatkozásnak!
6. Magyarázd meg a telihold, a félhold,és az Újhold jelenséget!
A fénytörés:
1.Mikor jön létre fénytörés?
2. Mi a beesési És mi a törési szög?
3. Sorold fel a fénytörés törvényei!
4. Mit nevezünk fénytani prizmának?
5. Hogyan halad át a fény a prizmán?
6. Miért látszanak eltorzultnak a betűk a könyvre fektetett műanyag vonalzó szélénél?
7. A felületre merőlegesen beeső fénynek Hány fokos a beesési és törési szöge?
8. A pontosan felettünk látszott csillag abban az irányban van-e, ahol látjuk? Miért?
9. Hova kell célozni a szigonnyal? Ha a partról vadásznak a halra?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
A fény tulajdonságai/ A fénytörés/ 8. Osztály
A fény tulajdonságai/ A fénytörés/ 8. Osztály
0
Általános iskola / Kémia
Válaszok
2
janiszecsenyi09
{ Tanár }
megoldása
fénytörés
1) Akkor keletkezik ha fénysugár eltérő fénytani sűrűségű anyagok határát átlépi, iránya legtöbbször megváltozik.
2) beesési szög : A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szöget.
törési szög:A megtört fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szöget.
4)A háromszög alakú átlátszó anyagból készült hasábot.
5)Ha a prizma anyaga fénytanilag sűrűbb a környezeténél mindig a vastagabb vége felé töri meg a fényt.
1) Akkor keletkezik ha fénysugár eltérő fénytani sűrűségű anyagok határát átlépi, iránya legtöbbször megváltozik.
2) beesési szög : A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szöget.
törési szög:A megtört fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szöget.
4)A háromszög alakú átlátszó anyagból készült hasábot.
5)Ha a prizma anyaga fénytanilag sűrűbb a környezeténél mindig a vastagabb vége felé töri meg a fényt.
Módosítva: 4 éve
0
-
janiszecsenyi09: Hamarosan küldöm amit még tudok.Ma még elküldöm 4 éve 0
janiszecsenyi09
{ Tanár }
válasza
6)
Holdfázisok
Újhold (1.hét)
A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a túloldalát világítja meg a Nap.
Az „új” holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését.
Első negyed (2.hét)
Nagyjából egy hét alatt egyre növekedve éri el az első negyedet,
amikor a Föld–Hold–Nap rendszer pontosan derékszöget zár be egymással (ilyenkor a Hold felénk eső oldalának felét látjuk, a keleti félgömb – a holdkorong jobb oldala – fényes, a nyugati árnyékban van).
Telihold (3.hét)
Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk).
Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár
,holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk).
Utolsó negyed (4.hét)
Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. A megvilágítás éppen ellenkező az első negyedhez képest, a „félhold” a nyugati oldalon – a bal oldalon – fényes és a keletin árnyékos. Egyre korábban kel, egyre közelebb a hajnalhoz, végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold, és eljut az újhold állapotba, ahol a ciklus újra kezdődik.
5) Holdfogyatkozás : Akkor jön létre ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik.
4)Napfogyatkozás : Akkor be amikor újhold van mert ekkor tartózkodik a Hold a Föld és a Nap között ezzel kitakarva a Nap kisebb vagy nagyobb részét a Földről nézve. Fontos szerepet játszik hogy a Nap és a Hold átmérője ugyanolyannak látszik de legfőképpen a Hold elhajlási szöge miatt jön létre ez a jelenség.
Ezért nincs minden újholdkor napfogyatkozás mert a Hold nem akkora hajlási szögben kering hogy eltakarja a Napot.
Holdfázisok
Újhold (1.hét)
A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a túloldalát világítja meg a Nap.
Az „új” holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését.
Első negyed (2.hét)
Nagyjából egy hét alatt egyre növekedve éri el az első negyedet,
amikor a Föld–Hold–Nap rendszer pontosan derékszöget zár be egymással (ilyenkor a Hold felénk eső oldalának felét látjuk, a keleti félgömb – a holdkorong jobb oldala – fényes, a nyugati árnyékban van).
Telihold (3.hét)
Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk).
Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár
,holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk).
Utolsó negyed (4.hét)
Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. A megvilágítás éppen ellenkező az első negyedhez képest, a „félhold” a nyugati oldalon – a bal oldalon – fényes és a keletin árnyékos. Egyre korábban kel, egyre közelebb a hajnalhoz, végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold, és eljut az újhold állapotba, ahol a ciklus újra kezdődik.
5) Holdfogyatkozás : Akkor jön létre ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik.
4)Napfogyatkozás : Akkor be amikor újhold van mert ekkor tartózkodik a Hold a Föld és a Nap között ezzel kitakarva a Nap kisebb vagy nagyobb részét a Földről nézve. Fontos szerepet játszik hogy a Nap és a Hold átmérője ugyanolyannak látszik de legfőképpen a Hold elhajlási szöge miatt jön létre ez a jelenség.
Ezért nincs minden újholdkor napfogyatkozás mert a Hold nem akkora hajlási szögben kering hogy eltakarja a Napot.
Módosítva: 4 éve
0
- Még nem érkezett komment!